Mit tegyek ha a új párom fél az apaságtól?

Miért kéne pár randi után apának éreznie magát???

Te párt keresel vagy apát a kislányodnak?

Egyedülálló anyukaként írom, hogy ez durva.

2 hónap után neked is ismerkedned kell vele, sokat vársz, meg fogod szívni, a gyerek is, ha bemutatod.

Én kb fél évet várnék, közösen töltött 2 napot egyhuzamban kettesben,, sok randit, szexet, hogy passzolunk e és még több beszélgetést gyereknevelésről, életről, mindennapokról, tervekről.

Az okos paraszt tudja:

"Ha kell a tehén, kelljen a borja is!"

Ha neked minden téren megfelel a pasi, kérheti hogy lányod add intézetbe - és megteszed?

Én nem értek egyet az előttem szólókkal.

Nyilván ne apát keress a lányodnak, hanem magadnak párt, de szerintem ez ha ennyire nehezen megy, akkor később se lesz jobb. Nem értem, mit kell azon megszokni, hogy "ha ott a gyerek, akkor nem ő az első"? Tán ő is a gyereked szeretne lenni, kell neki egy anyuci? Szerintem felejtsd el ezt a pasit, találni fogsz olyat, aki nem nyüszít majd, ha nem ő kapja az első tányér levest. Szerintem állj úgy a dologhoz, mint ahogy te mások gyerekéhez állsz, természetes neked, hogy ha mondjuk a barátnőddel találkozol, akkor előbb a gyereke igényeit fogja kielégíteni? Na ugye, pedig elvileg a vendég az első. És szerintem nem vágod a földhöz magad kínodban te sem. Lesz olyan pasid majd, akinek ez természetes lesz, nem pedig egy "szükséges rossz, amit el kell viselni, ha akarom a nőt".