Miért ilyen felelőtlenek?
Én eddig ezeket az indokokat hallottam azoktól, akik 0 egzisztenciára vállaltak gyereket:
- Mindenkinek kell legalább egy gyerek.
- Ha szeretet van, akkor semmi más nem számít.
- Nem kell mindent megvenni a gyereknek.
- Én is szegénységben nőttem fel.
- Majd kapunk innen-onnan segítséget.
- Majd lesz valahogy.
A személyes kedvencem:
- Inkább szülök, minthogy dolgozzak. /sajnos többször halottam ezt olyanoktól, akik minimálbéren tengődnek/
Hol a határ? Honnantól felelős döntés gyereket vállalni? A magam részéről elég jó anyagi körülmények között vállaltam, illetve vállaltunk gyereket. De nem gondolnám, hogy bárki felett itélkeznem kéne aki rosszabb körülmények közé vállal. Arról nem beszélve, hogy mi van ha történik valami? A jó körülmények között vállalt gyerek(ek), sem biztos hogy örökké jó körülmények között maradnak. Jöhet egy gazdasági válság, vagy egy csődbe ment cég, rossz pénzügyi döntés, baleset akármi.
Amúgy 10 hónapos a fiam és baromira nem érdekli a csillivilli minőségi játék. Viszont imád a műanyag vizes flakonnal játszani, meg mászni/lépkedni az elgurult labda után.
Persze értem hogy te tovább is gondolod hogy míg egyik gyerek később majd táborba megy, addig a másik nem. De mondom, bárkivel bármikor törtéhet bármi.
Szerintem a kérdező olyanokra gondol, akik tényleg a semmire vállalnak gyereket.
Pár hónapja olvastam egy adománygyűjtő oldalon: nagymama egyedül neveli 4-5-6(?) unokáját, a legidősebb (talán 18-19éves) gyereket vár. Szükségük lenne: babakocsira, kádra, ruhákra, pipere holmikra...... és ami a lényeg, pelenkára folyamatosan!
Aki még a pelenkát is csak adományokból tudja megoldani, az vajon minek akar gyereket?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!