Csak szerintem önzőség a gyerek első három évében tanulással tölteni az időt?

" Én biztos nem tudnék elég jó anya sem lenni egy komoly szak mellett."

Én meg nem tudnék több gyereknek elég jó anyja lenni. Ezért csak egyet szültem. SZóval elég szemétség többet szülni, és kicseszés a gyerekkel...

Érzed már? Mi a baj a kérdéseddel? Hogy egy teljesen szubjektív dolgot méregetsz, és bírálsz. Mindenkinek más a tűrőképessége, más az élethelyzete. Nem ítélkezhetsz egy teljesen relatív dolog felett.

Az jó, hogy beismered: te nem bírnád. De attól még nem rossz ember, aki bírja.

Én ismerek egy házaspárt, 4-3-1 évesek a gyerekeik. És tökéletesen jól működnek, imádnivaló család. Mindig mondom anyukának, mennyire csodálom őt. Mert én nem bírnám. De nem mondok ezért olyat, hogy senki ne szüljön. Mert más meg pont akkor teljes, ha több gyerek veszi körül.

Légy egy kicsit megértő, és vedd észre, hogy mások vagyunk.

Ahogy a babák is mások. Valamelyik eszik-alszik baba, és doktorálni is lehet mellette, valamelyik meg hasfájós, gondoskodást igénylő, és még hajat mosni sem lehet mellette...

És van, ahol millióan állnak sorba segíteni (szülők, testvérek, keresztszülők, szomszédok, barátok), van ahol csak apukára számíthat az anya.

Mindkét gyerekem mellett tanultam (nem egymás után jöttek közvetlenül, dolgoztam is a két szülés között), és ha lenne harmadik, el se tudnám képzelni, hogy abban a KÉT évben, amíg otthon vagyok, ne forditsam valami építő jellegű dologra a többletidőmet. Nekem speciel eszembe sem volt három évig otthon lenni, de ezt mindenki maga tudja... Anno a nagy mellett kezdtem el egyetemre járni, már ovis volt, amikor befejeztem, így tudtam jobb pozícióba kerülni a munkahelyemen. Aztán a kicsi mellett egy OKJ-t csináltam, így mégelőnyösebb helyzetbe kerültem a munkahelyemen. Nem azért tanultam gyerek mellett, mert szülés előtt nem tettem semmit azért, hogy jó munkám legyen, hanem mert bizonyos lehetőségek gyerek előtt fel sem merültek, plusz a törvényi szabályozás is változott idő közben. Meg mondjuk én amúgy is szeretek tanulni, nekem ez nem volt sosem szenvedés, kihívásnak tekintettem, és biztos, hogy életem során fogok is még tanulni, már csak azért is, mert jó dolog több lábon állni, és több dolog is érdekel. Hosszú még az idő, amit munkavállalóként fogok tölteni, úgyhogy bőven van időm több területen kipróbálni magam, és ha van rá módom, miért ne tenném?

Az nem időrablás, ha valaki gyed alatt tanul, egy csomó haszontalan hülyeséggel is el lehet cseszni az időt kicsi gyerek mellett, ennek meg legalább értelme van.