Aki szerint önző az a nő, aki nem szül gyereket, vagy nem szül másodikat. Stb. , az miért van?

Azért "szokás" ezt mondani, mert sokan úgy gondolják, hogy egy gyereknek jobb, ha van testvére, és feltételezik, hogy az anya (vagy a szülők) a saját kényelmük miatt nem adják ezt meg neki. (Mert egy gyerekkel kényelmesebb, mint kettővel vagy többel). Ez lehet egy érv.

Sokan vannak, akik nem valósították meg önmagukat, viszont szültek 2 vagy több gyereket. Ők ezt tartják életük „főművének” és mindenkit megszólnak, aki különböző okokból más dolgokat tart fontosnak, nem az anyaságot. Ezzel úgymond saját magukat akarják igazolni, miközben tele vannak ki nem mondott kételyekkel, félelmekkel. Ami engem illet, nem tudok elítélni senkit, aki a szingli életformát vagy a gyerektelenséget részesíti előnyben. Az abortuszt nem támogatom, de nehogy már mások írják elő nekünk, mi az önzőség és mi nem az! Nagyobb önzésnek tartom, ha valaki megfelelelési kényszerből vagy mert semmit nem ért el az életben, kipottyant x számú gyereket, s teljesen kisajátítja őket, rájuk telepszik (a gyerekein keresztül próbálja megvalósítani önmagát).

Egyébként kétgyermekes anyuka vagyok, s a két szülésem között, meg előtte kaptam én is szép számmal ilyen-olyan megjegyzéseket. :)

*sztereotípia, bocsi

Nekem akkor mondták mikor mondtam,hogy azért nem szülök még egyet mert azt az egyet ami van csak én tudom rendezni mert apuka rengeteget dolgozik,nagyszülők nincsenek,én meg szeretnék dolgozni.

Én nem önzőségből nem akarok màsodik babàt, hanem mert félek mindenféle genetikai betegségtől. A korom miatt, mert kb. 36 éves lennék mire felkészülnék egy újabb babàra. Kb. 37 mire megszületne, de mi van ha nem jön össze egyből akkor még több.Az nekem màr úgy sok. A másik indokom pedig, hogy örülök, ha a kisfiamnak meg tudok adni mindent, tudom a hatàrainkat.

Aki ilyesmit mond, az egy begyöpösödött, ostoba ember, tőlük pedig ne várj semmi értelmeset.

Általánosságban nem tudom megmondani, mert nem tudom összességében hogyan vélekednek erről az emberek, de egy barátnőm pl.bár vívódik magában, de ő fontosabbnak tartja, hogy nagyokat aludjon, a pasijával élvezze az életet, nem igazán vonzza ez a gyerek téma. Mondogatja, hogy de ő vágyik gyerekre, de a gyakorlatban apróbb dolgokban sem képes áldozatot hozni, mindig önmagát helyezi mindenben előtérbe. Ő ilyen és neki szerintem jobb is így, nagyon kibillentené egy gyerek, mert valószínű tehernek, akadálynak élné meg a gyereket. Vendégeink között volt, akik vagy felvállalták, hogy ők túl önzőek, nem hajlandóak a szabadságról lemondani vagy hogy nem tartják magukat alkalmasnak. Az egy gyerek kontra több gyerek szerintem inkább energia és anyagiakkal függ össze (esetleg kor, mert kicsúsztak). Az pedig szerintem egy felelős hozzáállás véleményem szerint nem önzőség, hiszen minek vállaljon valaki másodikat, harmadikat, ha érzi, hogy feszegeti a határait a meglévő gyerek/gyerekek is?! Vagy mert helyhiány illetve anyagiak miatt nem tudnak még egyet felnevelni?!