Családosként fontosnak tartod a családi pótlék emelését?

#40: És hogy lenne tele? Mert nem lenne.

A szocializmus nem azért bukott meg, mert túl sok anya ült otthon, hanem gazdaságilag versenyképtelen koncepciókba öntötték a pénzt. mint pl a céges óvoda. Hány olyan koncentráltan sok embert foglalkoztató cég van, ahol ez megtérül? Alig-alig. Belegondolsz. 2-3 óvónőre jut 20-30 gyerek mondjuk egy normális helyen? Hány "évfolyam" kell már csak egy óvoda/bölcsöde fenntartásához? Az intézményt is üzemeltetni kell, meg egy csomó járulékos költség. Nem véletlenül bukik meg az egész dolog anyagilag. Nem azt mondom, hogy a nőknek otthon kell ülni a gyerekkel a nyakukon. Hanem, hogy nem a versenyszférában kell látni a megoldást a szociális háló hiányosságaira elsősorban.

41:

"Hány olyan koncentráltan sok embert foglalkoztató cég van, ahol ez megtérül? Alig-alig."

Akkoriban rengeteg nagyvállalat volt. Természetesek voltak a több ezer főt foglalkoztató nagy ipari cégek. Kicsi cégből volt kevés.

Ráadásul szinte minden nagyvállalat állami tulajdonban volt. Vagyis az állam úgyis finanszírozta volna az óvoda fenntartását, csak nem egy cégen keresztül, hanem más úton.

Itt a kérdés az, hogy mi a jobb: a lakóhely közelébe tenni, ahol a lakások vannak koncentráltan, vagy a munkahely közelébe, ahová a munkavállalók mennek koncentráltan. Az egész szimpla logisztika.

De ha erről akarsz tovább vitázni, inkább privátot írj, mert nagyon eltértünk a kérdéstől.

"Belegondolsz. 2-3 óvónőre jut 20-30 gyerek mondjuk egy normális helyen? Hány "évfolyam" kell már csak egy óvoda/bölcsöde fenntartásához?"

Milyen "hány évfolyam"?

A bölcsődék eleve vegyes korcsoportúak és óvodákból is kb. a fele vegyes, azaz egyetlen egy csoporttal is üzemeltethető mhelyi ovi/bölcsi, ami 3 alkalmazottat igényel és egyetlen 25 nm-es helyiséget.

Elvétve ma is működnek ilyenek.

Nem emelném a csp-t, ki is lehetne vezetni.

Egyébként hiába tartja az egy-két gyerekkel rendelkező igazságtalannak a háromgyerekes kedvezményt (nincs 3 gyerekem, nem is lesz), egy kormány se fogja meglépni, hogy ugyanannyit adjon gyerekenként, mert akkor a cél vész el: hisz ezzel akarnak anyagilag motiválni a több gyerekre.

"hisz ezzel akarnak anyagilag motiválni a több gyerekre."

Ez nagyon szép, csak mint látszik, nem működik. Sem itt, sem más országokban.

Mert ugye ahhoz, hogy harmadik gyerek szülessen, elöször el kell odáig jutni anyagilag. Ami egyre nehezebb a támogatási rendszer miatt. Ergo lehet, hogy 10 családban születik harmadik gyerek, de száz családban még a második sem születik még anyagiak miatt, azaz végül mégiscsak mínuszos a demográfiai egyenleg.

#42: Igen és még mindig ott tartunk, hogy a egy megbukott rendszer (szigorún a munkahelyi iskoláztatás) felemlegetése zajlik más korban.

és #43-nak is: Számoljunk akkor, ha nem akarjátok megérteni. KHS adat szerint a születések száma évente nagyjából 90k. Ez a 9000k lakosságra nézve azt jelenti, hogy átlagosan 1 született gyerekre jut 100 felnőtt ember. Legyünk megengedők és mondjuk azt, hogy 2-től 6 éves korig minden gyereket összezárunk egy csoportba. Tehát mondjuk 5 évnyi szaporulatot kell elhelyezni. Továbbá feltételezzük, hogy teljesen homogén a munkavállalók gyerekvállalási kedve minden tekintetben és adott cégnél csak egy szülő dolgozik (tehát a gyerekek potenciális fele kerül oda). Így azt jelenti, hogy 20 gyerekhez 4000 dolgozó kell egy gyáregységben mondjuk.

És nem számoltunk azzal, hogy mennyi szülő dönt úgy, hogy képzettebb, nagyobb, színvonalasabb intézménybe viszi a gyerekét. Mert ilyen kis méretben nem lesz költséghatékony, nem a legjobb eszközökkel, nem a legjobb szakemberek fognak a gyerekkel foglalkozni. Tehát alig-alig maradt szóbajöhető cég.

Azt már nem ecsetelném, hogy van három óvónő aztán kész, nem éppen infrastruktúra és szolgáltatás.

Száz szónak is egy a vége. A kapitalizmusban az a "jó", hogy mindent beáraz. Beárazta ezt is. Azért nem elterjedt, sőt alig van ilyen. És itt jön az állam, aki beavatkozik és biztosítja a piaci alapon nem jól működő szektorokban a megfelelő ellátást.

na mindegy, messzire kalandoztam. Úgyis az lesz a vége, hogy bezzeg a komcsik milyen jól gondoskodtak rólunk annó, nem kellett gondolkozni

Nem emelném, azt sem bánnám, ha megszűnne. Alanyi jogon ne járjon senkinek.

A beteg gyereket nevelőknek alakítanék ki normális juttatási rendszert és a szülés utáni időszakot rendezném. Utóbbival kapcsolatban a GYED-et megemelném. Persze fizetés függőként, hogy igazságos legyen, de sok esetben a CSED és a GYED között akkora a szakadék, hogy komolyan sokkoló. Nekem nem logikus, hogy egyel többen vagyunk, de jóval megcsappan a bevételünk. Értem mi lenne a cél, de egy fél éves gyereket nincs hol elhelyezni a jelenlegi rendszerben. Szóval a GYED-et legalább a bölcsis minimum korig megemelném. A GYES-t egy az egyben eltörölném. Támogatnám az anyák munkaerőpiaci visszavezetését és bővíteném a bölcsik számát, illetve férőhelyeit.

Ezen felül pedig bármilyen juttatás is jön, azt mindig bérhez/befizetett adóhoz kötném.

A beteg gyereket nevelőkkel kapcsolatban pedig olyan juttatási rendszert alakítanék ki, ami élhető. Nem kell, hogy dúskáljanak a juttatásokban, de azért ne kelljen már napról napra élniük sem. Szerencsére ebbe a rendszerbe nem látok bele, így erre korrekt ötleteim nincsenek.

Nem emelném. Viszont jobb támogatási rendszer kellene a dolgozó anyáknak. Még a csed-re, gyed-re való jogosultság feltétele is nevetséges (2 év alatt kell 365 nap munkából eredő biztosítási jogviszony), ezt módosíthatnák úgy, hogy legalább 5 évet dolgozzon egy nő mielőtt gyereket szül és akkor járjanak neki a kedvezmények.

A beteg gyermeket nevelők támogatási rendszere kapcsán én is egyet értek a 47-es válaszolóval. (Egyébként ha már itt tartunk, az otthon tartós ápolást igénylő hozzátartozók támogatása is reformálásra szorulna).