Miért néznek rám csúnyán, ha 8 hónapos várandósként szoktatom be két éves gyermekemet a bölcsibe?

Nem tudom mi a baj azzal, hogyha valaki azt szeretné, hogy a gyermeke saját korosztalyában szocializálódik? (Akinek ez bonyolult az ne olvassa tovább).

Magyarországon kívül nagyon ritka az az ország ahol ilyen hosszú időt tölt otthon az anya a gyermekével. Mert bebizonyosodott, hogy ez egyikőjüknek se tesz jót.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kevesebb, de minőségi időtöltés többet ér, mint az "egész nap ott van vele" szemlélet.

Szerintem nem az a jó szülő, akit a félelmei irányítanak, hanem az aki a gyerek fejlődését tartja szem előtt.

Nagyobb baj, ha valaki a bölcsödére úgy tekint, mint egy állami babysitter szolgálatra.

Ne foglalkozz vele! Mindenkinek megvan az oka, hogy miért adja bölcsibe a gyerekét. Van aki azért mert a gyereke igényli a társaságot, van aki azért, mert kimerült, jön a második gyerek, kell egy kis idő magár, stb...

Van aki azért adja be, mert megy dolgozni, te azért, mert...

A gyerekednek szerencsére ebből nem lesz hátránya, mivel az ő kis szintjükön szerencsére még nincs olyan, hogy rosszindulat!

Kinek van köze hozzá? SENKINEK A bölcsihez igenis kinek van joga? MINDENKINEK! Ennyi :)

Nem értem, hogy miért bűn bölcsibe adni. Én már akkor kértem neki helyet, amikor 1 éves volt. Fél év múlva kezdte. Mindenki gondolkodjon előre, ne az utolsó vagy az azelőtti pillanatba jusson eszébe, hogy mit akar.

Nem tartom rossz anyának magamat ezért. Foglalkozom vele, méghozzá minőségi időt töltünk együtt, mert amikor 3kor hazajön már csak és kizárólag vele foglalkozok. Sem takarítás, főzés nincs már akkor. Este 9ig szerintem én több és jobb időt töltünk együtt, mint a "szuperanyuk", akik "egész nap törődnek" a gyerekükkel.