Mire alapozzák azt az állítást, hogy a kisgyerekeknek "szükségük van a közösségre"?

Azért kell a mielőbbi szocializáció, hogy a gyermek még időben tudjon alkalmazkodni ehhez a veszett és iszonyatosan gyorsan fejlődő világhoz. Szükséges és nagyon fontos a szülői szeretet, de egyetlen ember sem tudja a való világot a gyermeke életébe bevinni. Ha a gyermeket folyamatosan érik a külső világ valós impulzusai, talán könnyebben viseli el majd később, rárótt terheket, ami manapság már az általános iskolában elkezdődik. Miért kell őket akkor sokkolni a teljesítménykényszerrel, a szigorú szabályokkal? Erre jók a gyermek intézmények, hogy valamilyen külső inger folyamatosan érje őket. Erkölcs, etika gondolkodás, érdeklődés. Ezekből otthon csak a család által közvetített értékeket kapja. Ami persze akkor is a legfontosabb kincs, mikor már felnőtt, azonban ezen értékeket nem csak a család, hanem a társadalom is közvetíti sőt befolyásolja, manapság szinte már irányítja. Mások elfogadását, az empátiát,az alkalmazkodást, a nyitottságot otthon megtanítani nem lehet, ezt meg kell élni.