Lelkiismeretfurdalásom van,18 hónaposan bölcsibe adni mennyire rossz egy gyereknek?

Ha szerető családi körben él és jó kis közösségbe, aranyos dadusokhoz kerül, akkor semmi baja nem lesz tőle. Nekem a nagy nem járt, a kicsi igen, nem lett tőle rosszabb az élete. Van barátnőm, akit 9 hónaposan, a tesóját szintén babaként adtak be a bölcsibe mert nem volt mese, anyukájának menni kellett 3műszakba dolgozni (felváltva az apával). Mégis felnőtt, szép családi életet él, a szüleivel nagyon jó a kapcsolata.

Ha olyan az anyagi helyzetetek, hogy mennie kell a bölcsibe, akkor ne agyalj ezen. Az a lényeg, hogy te mit adsz neki otthon és akkor nem lesz rossz neki.

1: "Szerintem, te ezt rosszabbul fogod megélni, mint a gyerek."

Én is ezt tapasztaltam, anyuka kint zokog, a gyerek meg békésen tologatja bent a szőnyegen a kisautót...

Ha sírt a gyerek, akkor az a baj, hogy szegényke sír, ha nem sírt, akkor meg anyuka azért zokogott, mert nem hiányolja a gyerek, talán nem is szereti... Én is mentem ki bőgve a bölcsiből, a gyerek meg tök jól szórakozott.

7: konkrétan mire gondolsz, hogy rossz lesz neki? Az enyém pl. rendszeresen kézműveskedett, sokkal többet kint volt az udvaron, mint amit velem tudott volna lenni a bevásárlás-házimunka mellett, sőt a csordaszellem miatt az addig hiába mantrázott szalvétahasználatot is azonnal megtanulta. Az addig nehezen (csak meghatározott rituáléval) elalvó gyerekemmel nem tudom mit csinált a halk szavú dadus néni, de a bölcsikezdés után nem sokkal az altatás úgy zajlott, hogy lefeküdt, betakartam, mesét mondtam, becsukta a szemét és aludt.

A másik gyerekem egyből oviban kezdett, semmiben nem látom, hogy neki jobb vagy rosszabb lett volna, mint a másiknak, aki volt bölcsis. De az unokaöcséimnél sem, az egyik volt, a tesója nem, most hogy szinte felnőttek már, semmi jele annak, hogy a bölcsisnek olyan rossz lett volna...