Mit gondoltok arról, ha az iker kisbabák első otthon töltött naptól külön-külön szobában vannak és alszanak?

Én pici gyerekeket eleve nem raknék külön szobába. Mármint igen, a szülőktől külön, de egymástól nem.

Általában a korai kamaszkor felé haladva vagy legkorábban a kisiskolás kor körül alakul ki a gyerekeknél az igény arra, hogy egyedül is legyenek, addig inkább a társaságot preferálják.

Nekem ikerfiaim vannak, és kb 13-14 évesen lett igényük arra, hogy nap közben legyen külön szobájuk, a saját szobában alvást csak 15-16 éves korban vezették be.

Nekik nagyon fontos a másik közelsége, külön tenni öket nem szabad, ezzel csak ok nélkül györtöd öket.

Külön ágy, de egy szoba...ha nagyon nyűgösek egy ágyban alszanak, összebújva én meg olvadozok a férjemmel!

Nagyon meg tudják egymást nyugtatni!

Semmiképp se jó ötlet külön szobába rakni őket, mert az ikrek között olyan kapcsolat van, ami semmi máshoz nem fogható. Ha elválasztják őket egymástól, az lelkileg nagyon meg fogja viselni őket. Haszna nem hiszem, hogy lenne a felvetésnek, így szerintem is maradjon inkább egy szobában, sőt akár egy ágyban is, hiszen az ikrek már születésük előtt is "együtt voltak", így számukra a másik fél jelenléte alapvető, megszokott dolog.

(Egy egypetéjű ikerpár egyik fele)

3,5 évesek és egy szobában vannak.

mig picik voltak közös ágyban aludtak.

mai napig átnyulnak egymáshoz alváskor!

szét nem szedném őket semmiért! főleg nem külön szobába két csecsemőt. szerintem marhaság.

Ők maguk egy csodák. egy hangot beszélnek egymást nyugtatják stb.

De Te tudod! Te gyereked. én hagynám őket egy ágyba mig picik és nem forognak utána pedig egymás mellett egy szobában saját kiságyban.

Nagyon különös az ikrek közti kapcsolat ne tépd szét. Tapasztalat!!!