Titeket nem zavar, hogy alig láttok valamit a gyerekből, amikor a sportrészben ül?
Egyből megszoktátok?
Nekem valahogy elsőre rossz és furcsa érzés, hogy konkrétan csak a feje búbját látom; nem tudom, hogy mikor süt a szemébe a nap; nem látom, hogy mikor alszik el; van-e valami problémája... A pici is csendben utazott. Velem szemben mindig magyaráz, mutogat, produkálja magát.
Egyedül vagyok, vagy más is volt így?
De, engem zavar. Viszont őt nem, sokkal jobban elvan benne.
A kupolát nem nyitom fel, tudunk azért beszélgetni így is, de azért sokszor kapom magam azon, hogy mellette megyek a kocsinak, és egy kézzel tolom, hogy lássam az arcát.
Kb. mint aki lefagyott, úgy nézett kifelé. Nem mosolygott, nem játszott. Amikor visszafordítottam, egyből nevetett, mókázott. Nem hinném hogy az én igényem dominálna, hisz őt figyelem. Időnként teszek majd egy-egy próbát, de nem erőltetem, hogy "szokja".
Egyébként így is lát mindent, mert nem száguldunk, plusz gyakran megállunk, hogy megnézzünk valamit, ami érdekes.
De, zavarna, ezért nem is fordítom kifelé. Egyébként a babának is jobb, ha téged lát, mert ha kifelé fordítva viszed, idegileg, pszichésen nagyon elfárad.
Nem cáfolom a kutatás eredményét, de a cikk a gyermek-szülő kommunikációt kiemeli. Tehát nem biztos, hogy ami neked és a babádnak jó/rossz, az másoknak is...
Fogadd el.
Azt hiszem én eddig is azt hangsúlyoztam, hogy figyelni kell a babát...
De képzeljétek el, hogy milyen lelki terror lehet, amikor kerón viszem hátul, nem tudok rá figyelni a forgalom miatt,hangzavar van és még nem is lájuk egymást.
Vagy vezetés közben...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!