Tényleg ekkora baj hogy cumit adtam a kislányunknak?

#6, ameddig szopik, addig barmikor lehet cumizavaros, ha nekem nem hiszel, kerdezz meg egy ibclc szoptatasi tanacsadot, ok evekig tanuljak. Nemcsak a cumi tud bezavarni amugy, hanem kesobb pl. az olyan szopokas poharak is, aminel nincs visszajelzes, ha harapja. Cumizavar tudtommal=kulso targy bezavar a szoptatasba, ront a szopasi technikan (ez nagyobb kirban jelentheti a harapast is), vagy a baba akar teljesen elutasitja az anyamellet. Szoval szeles a skala. Az igaz, hogy az oralis imprinting az elso hetekben tortenik meg (bevesodes az anyamell formajarol), ezert javasoljak, hogy aki cumit akar adni, az inkabb 6-8 hetes kor utan tegye, mert akkor mar joval kisebb esellyel zavar be, mint elotte.

DE mint mondtam, engem mar az sem fog szerintem erdekelni, ha igy vagy ugy, de bezavar, ha arra megnyugszik, es alhatunk. Nem gondolom, hogy ez lenne a jo anyasag fokmeroje. Na es, ha harapni kezd, vagy nem fogadja el? Tipikusan egyebkent szokott lenni cumizavar szempontjabol egy melypont 3-4 honapos kor kozott, amikor akar teljesen elutasithatja a cicit a baba egyik pillanatrol a masikra, ugy szoktak beszamolni rola, hogy ,,orjong a cicin”, ,,nem akarja elfogadni”, ,,par perc utan kikopi, es sir, pedig eddig nem volt gond”, stb.).

Nem kioktataskent irom, hanem csak informaciokent, tanultam rola en is, bar nem vagyok szoptatasi tanacsado, igy hozza kell azt is tennem, hogy a fentiek nagy resze nemaz en sajat gondolatom.

Apukának add oda a gyereket pár éjszakára hogy ő altasson. Szerintem ő könyorogne hogy adj neki cumit.

Miért kinlódnátok ha a cumi megoldja? Nagyobbik lányom 2 éves koráig cumizott, aztán egy hét alatt leszokott róla. A kisebbik meg az ujját szopja, el nem fogadja a cumit. Na és őt hogy fogom majd leszoktatni? A kezét nem tudom eldugni.

Apuka nyugodjon meg, bizza csak ezt Anyára :)

Mennyit adod oda neki? Mennyit tud probalkozni? Probalkozasbol lesz sikerelmeny. Nekem nehez volt megertenem, hogy az apa is teljes erteku szulo, ha sirt, rogton atvettem, ezzel csak azt ertem el, hogy 2,5 evesen meg az orrat sem akarta az apjaval kifujni, es ferjem kiszorult az osszes feladatbol, en meg ugy ereztem, o nem probalkozik elegge. Aztan megelegeltem, es megmondtam, hogy valasszon allando feladatot maganak, kezdetben egyet, amit rendszeresen o csinal, mert igy minden ram marad, persze, hogy nincs el nala a gyerek. Most 3 eves, o kel hozza ejjel, o altatja, ha en furdetem, akkor ,,apa nem igy szokta", ha hazaerunk az ovibol, ,,hol van apa?", ehhez az kellett, hogy belassam, hogy csak akkor lesz sikerelmenye, gyakorlata, ha csinalja. Es ehhez bizony eleinte siras aran tortent az atszokas, mert a gyerek mindig engem akart. Nem kellett volna eljutnunk idaig, ha en mashogy allok hozza. Az o gyereke is. Igaz, o sem kapalozott nagyon, aztan mikor beszelgettunk, es elmondtam, hogy valtozast szeretnek, akkor vitte furdeni, a gyerek vegig orditotta, a kovetkezo alkalmat mar nem, sot, elotte utalt zuhanyozni, csak kadban akart furodni, most meg mar maganak tartja a zuhanyrozsat, mert apa megmutatta, hogy a zuhanyzas is lehet jo.

Mindehhez az kellett, hogy hagyjam ot is kibontakozni. Nagyon nyomatjak ezt a ,,gyerek szamara az anya az elso"szoveget, ami a legtobb esetben persze tenyleg igy is van, de csak azert, mert altalaban o tolt tobb idot a gyerekkel. Egyik baratnom betegseg miatt korhazban fekudt honapokat a gyereke egy eves koraig, ott az apa lett az elsodleges gondozo, a gyerek elsosorban ot keri, mert o toltott vele tobb idot, o tudja a legjobban megnyugtatni.

En sajnalom nagyon, hogy eddig mindent megcsialtam, csak hogy ne sirjon. Miota a ferjem is teljes erteku szulo lett, azota ezerszer konnyebb mindharmunknak. Aradozik a gyerekrol napi szinten, teljesen odaig van erte, nyaralaskor o akar vele egyuttaludni, pedig korabban azt mondta, hogy nem fog. Ha beteg vagyok, a gyerek hagy aludni, mert apaval jatszik. Meg a kezdet kezdeten, mikor nagyon kimerult voltam, ferjem probalt estenkent ,5-2 orat eltolteni vele, hogy en tudjak aludni, ami nagyon nehez volt, mert sehogy nem maradt meg nala. Vettunk hordozokendot, rakotottem, a gyerek az elejen picit ellenkezett kotes kozben, de aztan setalgatott vele ferjem, a gyerek meg aludt, mint a bunda 2-3-4 orakat. Hatalmas sikerelmeny volt a ferjemnek, nekem peidg nagyon nagy segitseg, de ehhez az kellett sajnos, hogy en nagyon kimeruljek. Nem kell ezt megvarni, mar most lehet valtoztatni rajta. En ott rontottam el, hogy mikor altatni probalta, a gyerek meg 10perc utan is sirt, kivettem a kezebol, ahelyett, hogy inkabb elmentem volna mashova, hagyni, hadd oldja meg. Tudom, hogy a legszivszoritobb hang egy anyanak, ha a gyereke sir, en sem birtam hallgatni, aminek sajnos az lett a kovetkezmenye, hogy a ferjem mar nem is probalkozott. Nehez volt belatnom, hogy ez ket felen mulik, igy 50%-ban rajtam is. Tobb baratnomnel is egeszen mashogy volt, szomoru voltam, hogy naluk bezzeg altat az apa, felveszi, ringatja, azt vartam, hogy a ferjem magatol akarja ezt csinalni, de arrol mar kezdetben "leszoktattam" sajnos, o pedig ugy dontott, hogy ram hagyja. Nalunk azota annyi a pozitiv valtozas, hogy felsorolni is nehez, amihez az kelltt, hogy en hatrebb lepjek.