Van itt olyan, aki csak egy gyereket vállalt?

Olyat is ismerek, aki kamaszkorától kezdve nagy családra vágyott, de az első gyerek után úgy érezte, hogy megtalálta a helyét, és teljes a család.

Szerintem nem érdemes csak azért szülni, hogy legyen testvér. A gyereket úgyis a kortársak, barátok foglalkoztatják, a testvérre pedig sokszor féltékenyek, mert megoszlik a figyelem. Annak is vannak ám előnyei, ha az ember egyke, és nem feltétlenül lesz jóban a testvérrel sem. Ha ti már nem lesztek, akkor is lehetnek barátai, unokatestvérei, saját családja, akik támogatják. Jobb nemi, ha boldogan éltek hármasban, mintha van egy testvére, aki csak teher a szülőknek.

Én.

És engem is piszkáltak, de leállítottam mindenkit miután 10x elmondták ugyanazt.

Én elég racionális gondolkodású vagyok, észérvek erősebbek mint hogy fellángol néha-néha hogy babáznék megint, mert hazudnék ha azt mondanám hogy nem, de olyan könnyű már a kisfiammal (3 éves).

Neki is borzasztó nehéz babakora volt 2 éves koráig.

Plusz van egy hitelmentes lakásunk a város legjobb környékén, 2 autót fent tartunk, na most ebbe én nem nyomorognék 53 négyzetméteren 4-en, így el kéne költöznünk és hitelbe verni magunkat. Ahhoz olyan környékre kéne költöznünk ahol már megfizethető a ház olyan 30 millió, ami távol esik mindentől, miénk 20-at ér.

Plusz ez egy tündéri korszak ez a 3 év, néha hisztis, de mindent meg lehet vele beszélni, és annyira szeretetbomba anyás kissrác, plusz első unoka mindenhol, körbe van rajongva, hogy őt is szem előtt tartom hogy biztos hogy rosszul viselné a kistesót.

Ami a legfontosabb, boldogok vagyunk így 3-an, csak nálam is persze mikor még a nőgyógyász is belémsúlykolja hogy kell szülni, akkor úgy érzem magam mint egy SIMS karakter.

Szerencsére mint mondtam racionális vagyok, és külső nyomásra nem fogok szülni soha az életben.

Mi már mikor csak beszéltünk róla a férjemmel megegyeztünk hogy mind a ketten csak egyet szeretnénk. Ha valakivel beszéltünk és szóba jött, a következő dumák jöttek elő:

El lesz kényeztetve (Attól hogy egyke nem jelenti azt hogy majd szépen néz és mindent megkap meg mindent lehet neki)

Nem fog tudni osztozkodni ( De igen, ha hozzá van szokva hogy gyerekek között legyen)

Egyedül lesz ha mi meghalunk. (Sztem meg jobbik esetben lesz neki akkorra már saját családja)

Testvéri szeretet (Mióta nem lakunk a szüleinknél, alig találkozók a testvéremmel.)

Plusz érv mellette: Nekem nem alakult ki túl jó viszonyom a testvéremmel, mert édesanyám mindig kivételezett vele.

A családom tudja és elfogadja ezt a döntésünket. Ha nem is örülnek, bele nem szólnak. Más véleménye még nem érdekel

Jelen

A terhességem, és a szülés is egy dráma volt, majdnem meghaltam.

Soha nem is akartam több gyereket, a terv mindígis egy gyerek volt!

Anyám, barátnök, testvérem is megpróbált zaklatni. Én megmondtam, attól hogy te 6-ot szűltél, és nem tudtad normálisan felnevelni, attól Én még nem követem El ugyanazt a hibát. Húgomnak is megmondtam, attól hogy neki 3van,nagyon kicsi korkülönbséggel, attól még másnak nem muszáj 3-at sorba leszűlni. Mindenkinek a maga döntése. Senkinek sincs semmi joga hogy más teste felett okoskodjon.

Mindenkibannyit szül, amennyit akar. Felölem a lehet nekik egy focicsapatuk is, ö problémájuk.

Nem olyan könnyű, annyi gyereket nevelni. Minek?? Unokatesómnak se segít senki. Otthon van a 3gyerekével. Mondjuk én tudnék, meet nekem csak egy van, ráérek, de miért segítenék?! Nem AZ én feladatom.

Apám is akart még egy gyereket rajtam kívül, anyám meg nem. Egyszer terhes lett ikrekkel, de elvetette, mert én ,,problémás" gyerek voltam, állítása szerint. Amúgy meg nagyszüleim neveltek lényegében, ő kb. otthon se volt, mindig volt vmi fontosabb dolga (munka, miegymás).

Aztán apám gondolt egyet és csinált másnak gyereket, aki meg szült neki. Szerintem jól tette amúgy, így legalább lett féltesóm, tökre olyan amúgy mintha édes tesók lennénk.

17- te igazából a "kell a testvér" emberek táborát erősíted??? Vagy miért is jöttél ide?

(bocs az offért kérdező)