Van még olyan rajtam kívül aki nem akar gyereket vállalni?

Figyelj, biztos vagyok benne, hogy a barátnőd egy tündéri lány, de ha ő nagyon akar gyereket, akkor elképzelhető, hogy meg fogja oldani... Nem veszi be a tablettát, kiszúrja a gumit (azt nem feltételezem, hogy megcsal, bár benne van a pakliban). Utána ott fogsz állni, hogy b*szki ezt rohadtul nem akartam, de mit csináljak, szeretem, nem hagyom el. Aztán az egész egyre nagyobb teher lesz neked, nem biztos, hogy szeretni tudod majd a gyereked, nem biztos, hogy nem megy tönkre a kapcsolatotok. És akkor ott lesz egy egyedül álló anya egy apa nélkül felnövő gyerekkel, meg te, akinek folyton lelkiismeret-furdalása lesz, hogy otthagytad őket.

A másik eset, hogy magától is otthagy egy idő után, csak akkor már ő mondjuk harminc lesz, te meg harminckettő, ami még egyikőtöknek sem olyan vészes kor, de huszonévesen azért könnyebb újrakezdeni.

Én nő vagyok, szintén nem akarok gyereket, teljesen megértelek. Nem szabad ezt erőltetni.

Kérdező: pár hét, hónap és leteszi eléd a pozitív tesztet egy "lyukas lehetett a gumi" vagy "elfelejtettem bevenni a tablettát" mondattal karöltve. Csak szólok :)

Egyébként nem baj, hogy te nem akarsz, a baj az, hogy ő igen, és így egy kapcsolat nem létezhet...

Sajnos ez olyan dolog ahol nem lehet kompromisszumot kötni mert mindkettőtök akarata nem érvényesülhet.

Természetesen szeretném megadni a kétség előnyét és feltételezni hogy a barátnődnek van gerince de attól még tényleg érdemes lenne vigyázni nehogy "baleset" történjen és a nyakadon maradjon egy gyerektartás,

Viszont a kapcsolatottok így sajnos nem túl életképes, ez nem katasztrófa természetesen, egyszerűen mást akartok az élettől és mindketten boldogabbak lesztek egy hozzátok jobban passzoló személlyel, ez igazából senkinek sem a hibája.

Én soha nem akartam gyereket, ezt mindenkivel közöltem is az elején.

33 vagyok, szóval nekem se fog ez megváltozni. A mostani barátom azt állította az elején, hogy ő akar, majd lassacskán rájött, és bevallotta, hogy csak azért volt, mert mindenki azt nyomatta körülötte, hogy "itt az ideje, hogy apa legyen", de valójában egyáltalán nem vágyik rá. Gyakorlatilag megkönnyebbülés volt neki, hogy én elmondtam, hogy nekem teljesen biztos, hogy nem lesz gyerekem, mert kevésbé hiányzik, mint egy púp a hátamra.

Becsülendő, hogy neked erről már kialakult, szilárd véleményed van! Bőven lehet olyan nőket találni, akik szintén nem akarnak gyereket, szóval ne csüggedj!

Ja, és vigyázz, mert simán képes a barátnőd elintézni, hogy teherbe essen, te meg maradsz a kakiban!

Szerintem ha amúgy szeretitek egymást és jól megvagytok, ne menjetek emiatt még szét.

Nem gondolom hogy a mai világban egy 25 éves nő még nem várhatna a gyerekszüléssel.

Igazából nem is nagyon szoktak szülni most a nők 30 alatt, főleg meg akik egyetemre jártak, utána elkezdtek dolgozni, vagy később találnak párt, anyagilag is szeretnék biztonságba szülni a gyereket, stb.

Legalábbis környezetemben ezt látom, hogy első gyerek 30-35 között jön.Persze vannak kivételek.

Ez idő alatt még az is lehet, te másképp kezded el látni a dolgot.Lehet hogy pár év múlva pont te szeretnél gyereket, amit most el sem tudsz képzelni 27 évesen.

Beszéljétek meg, mennyire vagytok egymásnak fontosak, és párod várjon még vagy 5 évet.

Az én egyik lányom 32 évesen szülte az elsőt, pedig már együtt éltek párjával 11 éve.Másik lányom most 30, de még nincs gyerekük, már néha beszél róla.El tudlak képzelni, mert a fiam 27 éves, barátnőjével él aki 26 éves, de gyerekről szó sincs náluk, el se tudom képzelni őket még most mint szülőt.