Életemben nem éreztem ilyen dühöt. Elegem van már a férjem pereputtyából. Ti mit tennétek?
Apósomék nagyon tehetős emberek, de soha egy normális cuccot nem vennének egy szem unokájuknak. Nem is ez a legnagyobb baj, tudtam a házasságunk előtt is mire számíthatok. Régóta érnek a dolgok, de most betelt a pohár. Nem elég, hogy sz@revők, még a gyerekre sem tudnak egy percet sem vigyázni. A férjem mindig azzal jön, hogy milyen keveset vagyunk ott, és nem szeretem a szüleit. Ha egy napot ott töltünk én este hulla fáradtan esek össze mert csak a gyerek után rohanok, hogy valahonnan le ne essen, valamit le ne nyeljen stb. Nyűgös, nem a saját helyén van egész nap nem alszik. Mindegy én toleráns vagyok egy héten 1 napot kibírunk, apa miatt.
Ha valami rendezvény van mutogatják a gyereket, hogy az Ő unokájuk aztán ha nyikkan egyet nyomják vissza anyának.
Apósomnak most hétvégén eszébe jutott, hogy egész nap 5 percet foglalkozzon a gyerekkel mikor már indultunk. Azt mondta ő kiviszi a kocsihoz míg mi kihozzuk a cuccokat. Mire kiértünk, anyósom zokogott és a gyerek is sírdogált az após ölében. Semmi semmi, monda após, mire anyósom kifakadt, hogy elengedte nagyapa a gyerek kezét és a 15 hónapos babám, mint az őrült kirohant az útra és majdnem elütötte egy kocsi.
A férjem betuszkolt az autóba, hogy neki ne menjek az apjának és hazajöttünk. Azóta is a hideg ráz.
Véletlen? Most esik le, hogy ha elviszi a gyereket 5 perc és a gyerek ordít, elesik, odazárja a kezét stb, csak én mindig ráfogtam, hogy véletlen, de már tudom ,hogy nem.
Soha egy másodpercre sem fogom ezentúl rájuk hagyni a gyereket, ha ott leszünk még a Wc-re se fogok kimenni az tuti.
Kicsit hosszú lett de forr bennem a düh, muszáj volt kiírnom magamból.
Új fejlemény. Tegnap azt beszélgettük a férjemmel, hogy jövő nyáron elmegyünk valahová kettesben és bepótoljuk az elmaradt nászutunkat. Azt mondja nekem, hogy tök jó mert már a gyerek nagyobb lesz és már ráhagyhatjuk az ő szüleire, mert eddig csak az én szüleim vállalták el hosszabb időre.
Nem firtattam a dolgot, mert veszekedés lett volna egész éjjel, de ma meg kellene beszélnünk a dolgot.
MIt mondjak? Hogy lehet valaki ennyire elvakult a szüleivel szemben? Hogy nem veszi észre, hogy az anyja meg az apja alkalmatlanok, hogy vigyázzanak a gyerekünkre, ja és a hátuk közepére sem kívánják?
Szia!
Szerintem érvelj azokkal a dolgokkal,amiket már itt leírtál.
Ha így sem esik le neki a paír20
Előző vagyok,vmit elnyomtam:-)
Szóval,ha nem esik le neki a papír20as,akkor mondd,h te 1 percet sem tudnáél nyugiban romantikázni,ameddig a gyerek ott van a szüleinél.
A te szüleid pedig már rutinosan és szívesen vigyáznak a gyerkőcre,ezért csak az a megoldás marad.
Szia
Én teljes mértékben megértem a dolgot én sem tudom elképzelni hogy akár egy percre is otthagyjam az anyósómnál a kislányunkat pedig már 4 és fél éves.
Én sem tudok más tanácsot adni csak azt hogy próbálj meg beszélni a pároddal ,tudom hogy nem könnyű meggyőzni nekem sem volt egyszerű de ha fontos a gyermeke biztonsága (márpedig minden szülőnek az)akkor meg kell hogy értse miért nem szeretnéd otthagyni akár egy percre is a babust.
Ahogy látom sajnos nagyon sokan járunk egy cipőben :((
Köszi a válaszokat! A férjem keresztanyja mondta nekem, hogy mikor kicsi volt a férjem, anyósom soha nem foglalkozott vele apósom meg főleg. Lökdösték egyik nagymamától a másikig. Mindig azzal jön anyósom, hogy az ő gyerekei nem voltak elkapatva. Hát jó hogy.
Az a gond, hogy a férjem képes magának bemagyarázni, hogy az ő Drága Szülei..., máskor meg ő is ki van rájuk bukva de az csak ideig óráig tart. Hiába nem tudok harcolni velük. De egy biztos, soha nem fogom a gyereket otthagyni, akkor sem ha a házasságom rámegy.
A helyzet ismerős. Anyósomék dettó nem foglalkoznak a gyerekkel, pedig itt laknak 5 perc sétára, havonta egyszer jó, ha eljönnek megnézni. Egy darabig cincáltam én a gyereket hozzájuk, de aztán meguntam. Ha látni akarják jöjjenek, elvégre ha a haverokhoz el tudnak menni meg a 20.ismerős vadidegen gyerekének vásárolgatni, mert hát kifelé azt mutatni kell ugyebár... Én tökre megértelek.
A férjem nálunk is eleinte kissé elfogult volt, vagyis hát valahol biztos rossz ám nekik is, hogy nálunk is az én szüleimre bármikor otthagyhatom a kisfiam, az ő szülei meg teljesen máshogy állnak a dolgokhoz.
Amúgy azt utálom én is, hogy a nagy családi összejöveteleken ők ám a minta nagyszülők, aztán szegény gyerek meg jóformán nem is ismeri őket.
Nem hiszem, hogy rámenne a házasságod, vagyis ha alapjában véve jó a kapcsolatotok biztos ezt is megtudjátok beszélni. De a helyedben én sem hagynám ott anyósékra a gyereket még fél órára se, nemhogy egy egész nyaralás idejére.
Nem tudom ki az a birka aki lepontozza a válaszokat de remélem örömét leli benne és jobb lesz tőle a napja. :p
Különben el sem olvastam még a válaszokat mert azonnal meg kell írnom, hogy az én apósom ugyanez de egy az egyben mintha őt írtad volna le! Ők is tehetősek soha de soha nem kaptunk tőlük semmi értelmeset (max.1 csomag pelenkát)az anyukámék meg a lelküket is ideadják. Furcsa nagyon én azt hittem, hogy engem utál de a párom anyukája elmondta amikor panaszkodtam neki(elváltak a szülei), hogy ne idegeskedjek ezen mert ez nem miattam van. Ő mindig ilyen f@szari volt utálják is a rokonok és a párommal meg soha nem volt olyan jóban. Mondjuk azt észrevettem, hogy a sógoromnak mindent ad (1M forint ajándékba pedig gyerekük sincs) nekünk meg fityisz, sőt 1x kért tőle a párom pénzt (60.000.Ft kellett volna KÖLCSÖN), persze nem adott. Na, de ez nem is tartozik ide csak olyan jó, hogy van egy sorstársam (bocsi) van aki megért! Ő is azt csinálja, hogy mutogaja az unokát mint valami skalpot csak az a lényeg, hogy pénzbe ne kerüljön neki! Annyira megmondanám neki ilyenkor! Undorító és olyanokat mondd, hogy nem baj ha leeszed a ruhád majd nagyapa vesz neked helyette hármat! ÁÁÁÁÁÁÁÁ!! És azt hiszi, hogy körülötte forog a világ nyugdíjjas de akkor kell menni hozzájuk amikor Ő mondja pedig az én szüleim még dolgoznak tehát hozzájuk kéne inkább igazodni. Ehhez hozzátartozik, hogy 200km-re vagyunk a szülőktől és 2 havonta 2-3 napot vagyunk otthon tehát elég nehéz összehozni, hogy mindenki elégedett legyen de az elsőnek mindig neki kell lenni. Anyámnak mindig szabit kell miatta kivenni mert neki nagyon fontos dolgai vannak hisz nyugdíjjas! VÁÁ!
És mielőtt valaki azt mondaná, ez nem az én hisztim, nem az ősi anyós-meny ellentét. Anyósommal semmi bajom (már említettem, hogy elváltak), hetente beszélünk telefonon most is jön hozzánk 2 napra. Apósom nem jönne soha, hát Ő a Mohamed, menjünk hozzá mi! :p
16 hós anyuka
Úristen, de ismerős ez a szitu! Nálunk ugyanez van... (és ahogy olvasom nem mi vagyunk az egyetlenek)
Anyósom teljesen alkalmatlan arra, hogy ott hagyjam nála a kisfiamat. Egyszer hagytuk ott 10 percre, míg elszaladtunk a gyógyszertárba. Mikor elmentünk aludt mint a bunda (csak akkor mertem már otthagyni, mikor jó mélyen aludt). Mire hazaértünk a gyerek torka szakadtából üvöltött, anyós meg gügyögött neki az ágya fölött, hogy ne sírjon. Gondolom nem hagyta aludni, mert ő babázni akart...
A másik, amikor majd szívrohamot kaptam, mikor tologatta a babakocsiban a teraszukon. A terasz mindkét végén van 5-6 lépcsőfok. Oda-vissza tologatta a babát, de az jobban érdekelte mi történik az utcán, így amikor az utca fele tolta, nem azt figyelte, mekkora még a terasz, hanem kifelé sasolt. Két kör után elvettem tőle a babakocsit, mert a kocsi első kereke és a lépcső között kb. 2 cm volt. Azt néztem, hogy mikor fogja kiborítani a gyerekemet.
Volt olyan is, hogy megijedt tőle a fiam (hál' istennek ritkán látja), és a hülyéje, nem hogy odébb ment volna, hogy nyugodjon meg a kicsi, egy óriási plüsst nyomogatott az orra alá. Persze a fiam még jobban sír.
Szóval halvány lilája nincs, hogy mit kell csinálni egy gyerekkel. Néha el is gondolkodom, hogy nevelte fel a fiát, aztán mindig rájövök, hogy nem is ő foglalkozott vele, hanem a párom nagymamája. Gondolom most azt hiszi, hogy mert az ő fiát a nagyi nevelte, most az enyémet majd ő fogja! Nahát arra várhat! Az én fiam egy percet nem fog nélkülem ott tölteni.
És a párom detto mint a Tied! Az ő anyukája szent!!!! Ha én mondok valamit, az nem jó! Ha anyós is ugyanazt mondja, akkor már oké. És soha nem áll mellém a szüleivel szemben. Most kezdi pedzegetni, hogy majd ha megyek télen, és jövőre vizsgázni, akkor majd az ő anyja vigyáz a fiamra. Biztosan nem fog!!! Akkor inkább abba hagyom a sulit! Majd az én anyukám vigyáz rá! Benne megbízom, és tud is bánni a kisfiammal.
Bocsi, ha kicsit hosszúra sikeredtem, de ma megint megyünk anyósékhoz, és ilyenkor már gyűlnek bennem az indulatok... :(((
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!