Észevettétek? Minél többedik baba, annál inkább akarja leadni éjjelre (meg napközben is, ha teheti) az anyja a kórházban a csecsemősöknek.

Mert annál inkább tudja, hogy a kórházi napokban kicsit össze kell szednie magát mert otthon minden energiájára szüksége lesz. Szerintem ebben ne turkálj rosszindulatúan, van abban igazság hogy ki kell használni minden órát amit alvással tölthetsz hogy gyorsabban regenerálódj és minél jobb állapotban kezdjétek meg otthon a közös életet.

Hodd el, attól nem szeretik kevésbé a gyereket!

Én még csak az elsőt várom, és nem tudom, mennyi igazság van abban, amit írsz, de ha tényleg így van, a következőket tudom elképzelni:

- Már nincs az az újdonság varázsa, nem érez késztetést, hogy minden percben a kisbabával legyen, talán az elsőnél az újdonság, a "csoda" előszöri átélése miatt ez erősebb.

- Tudja, hogy pihennie kell és tartalékolnia az erejét. :D

Mondjuk mert pihenni szeretne,legalább addig amíg a kórházban van. Otthon úgysem tud már.

Frissen szült kismamáknak manapság nem jár semmi idő ,hogy kicsit felgyógyuljanak.

Ilyet nem vettem észre.

Nekem az tűnt fel, hogy a nem rooming in-be azok mennek, akik alig várják, hogy beszedjék a babákat, és rohannak le cigizni. Mindegy, hànyadik gyerek.

Nem tudok ilyenről.

Nálam sem így volt, én kifejezetten vártam azokat a napokat amiket a 2. babámmal a kórházban tölthettem kettesben úgy, hogy csak mi vagyunk és senki/semmi mással nem kell törődnöm! (Mindkettővel vip szobában voltam)

Első gyereket szülés után nemsokkal elvitettem.26 órát vajúdtam,borzasztó szülés volt,a szemem nem bírtam nyitva tartani,így vigyázni se tudtam rá.

Másodikat egyszer sem vitettem el,egyszer volt mikor már sokáig sírt,bejött a csecsemős nővér,hogy elviszi pihenjek egy kicsit.

Harmadik végig velem volt.

Nem tudom hol tapasztalod te ezt,szerintem teljesen alaptalan.

Sokakat viszont nem ugrál körbe a család. ...

Nekem három gyermekem van. Velem voltak. Viszont nagyon fáradt is voltam...

A férjem mindössze 3 napot tudott itthon lenni általában.

Nekem egy lányom van, de mikor született, császároztak és aznap éjjel már odaadták, mert annyira sírt. Én nem kértem, hogy vigyék el, mert akartam foglalkozni vele, de ez hiba volt, mert rosszul lettem, összeestem és vért meg infúziót kellett kapnom. Úgy keptelen voltam felvenni is a babát. A szerencse az volt, hogy ő nyugodtan aludt és nem kellett segítséget hívnom. Ilyen esetben a kórházban jobb, ha a kismama összeszedi magát és szakképzett személyzet vigyáz a babára. Otthon már nem lesz senki, aki minden percben mellette lesz, amíg te ájultan fekszel.

Röviden, van olyan helyzet, amikor mindkettő érdeke.