Teljesen kivagyok! Másnak is ennyire szerencsétlen és problémás a családja?!?
Ne haragudjatok de ki kell öntenem a szívem, ki kell beszélnem magamból mert lassan megőrülök! :( 13 hónapos a babám. Jóformán egyedül nevelem, mert páromra egyáltalán nem lehet számítani, szinte sosincs itthon, ha mégis, akkor is dolgozik, vagy keres valami egyéb elfoglaltságot magának. Magától eszébe sem jut hogy törődjön, foglalkozzon a gyerekével, ne adj isten, segítsen valamit! Nekem nincs családom, akik vannak, messze vagy nem vagyunk közeli kapcsolatban. Csak anyósra számíthatnék, de már rá sem. Ha megkérem néha havonta 1-2 alkalommal hogy vigyázzon a picire, egy-két órát, mindig csinál valami galibát! Rosszul pelenkázza be, rossz kaját ad neki, elfelejti órákig megitatni és még sorolhatnám. a szomszédos kerületben lakik de van hogy hetekig nem jön át,pedig simán jöhetne, csak nála más a fontossági sorrend, mindig van valami "nagyon fontos dolga". Imádja a kicsit azt tudom, de mégsem jön és ez engem bánt. Nem segíteni csak vele lenni. Ugyan ez van a többi nagyszülővel és dédikkel.Persze "elméletben" mindenki odavan érte, mindenki hiányolja, meg mondja hogy jaj, olyan rég látott, hogy fel sem ismer és hasonlók. :( Kivagyok, teljesen egyedül vagyok heti 7 nap a gyerekkel, mindenki annyira várta, akarta és most meg senki felénk se néz!! Az apjának úgy kell könyörögni meg veszekedni vele, hogy amikor lenne szabadideje ne csináljon magának más programot hanem legyen velünk, a gyerekkel.
köszönöm, hogy meghallgattatok.
válasza:Kedves beszólogatós !Gondolom, észrevetted, hogy senki nem kiváncsi rád itt, úgyhogy eltűnhetsz az okosságaiddal !
kedves kérdező-én is kitartást kívánok neked, sokszor a férfiak később nőnek fel az apaszerephez, de te mondtad, hogy nagyon szereti a kicsit, lehet,hogy csak rá kell vezetned, hogy mit is szeretnél, beszéljétek meg !
válasza:hát, nem könnyű, én is hasonló szituban vagyok.
férjem éjjel-nappal dolgozik, pláne mostanában (tűzoltó...), a szabadnapján maszekol, hogy meg tudjunk élni. még csak 4 hónapos a lányunk, 2 hete anyósra bíztam, a konyhában vigyázott rá, míg felporszívóztam a lakást, mert fél a hangjától a gyerek. mire visszamentem, pohárból itatta baracklével, a csak anyatejes lányomat, aki vizet se kapott még sosem, mondván, amikor a férjem baba volt, 6 hetesen kezdték a hozzátáplálást. na ezek után nem kell mondanom, miért nem bízom rá a babát...
nem egyszerű, sokszor éjjel takarítok meg főzök másnapra, mert a babám mellett nemigen tudok, inkább a kertet rendezem, egy pokrócon vagy a kocsijában ott elvan mellettem. talán ha nagyobbak lesznek a gyerekeink, az apjuk is tud majd velük mit kezdeni. legalábbis az én férjem remekül elvan az ismerős 3-4-5 évesekkel, csak egy ilyen picivel nem tud mit kezdeni még szerintem.
kitartás!!!
válasza:Szia!
Talán beszélj a férjeddel, hogy Neked ez így nem jó!
Segítsen kicsit és a babával is foglalkozzon, játszon, fürödjön együtt a babával stb..! Ámbár tényleg vannak olyan apukák, akik csak mikor már nagyobb a baba, próbál meg közeledni hozzá!
Én is legtöbbször egyedül vagyok 2 gyerekkel, de ha itthon a férjem, maximálisan foglalkozik a gyerekekkel, ami tényleg óriási dolog!
Remélem elöbb vagy utóbb változik a Te férjed is, és könnyebb is lessz a helyzeted!
Mindenesetre tényleg mond el a férjednek a problémád, lehet Ő észre sem veszi magát, hogy nem így kellene a babához viszonyulnia!!
válasza:Szia!
Nálunk a helyzet a következő:férjem itthagyott,mikor a kislányom egy éves volt.Most múlt két éves,apja két hetente jön hétvégére.Elszedte minden pénzem,adósságba keveredett,nem is kicsibe.Anyósom messze lakik.Nővéremnek két gyereke van,nem tud segíteni.Anyukám rákos lett,most kapja a sugárkezelést.Ráadásul végső stádium.Szeretnék dolgozni menni,de nem vették be a bölcsibe,így nem tudom mi lesz.Van egy hónapom,hogy megoldjam a munkahely kérdést.Szóval van elég gondom.Neked azt tudom mondani,hogy kommunikáció!!!!!!!!!!!!a férjeddel szépen üljetek le,mondd el mi bánt.Szerintem most ő is megviselt,sok szörnyűséget láthat,mint tűzoltó.Kimerült.Viszont tényleg nem lehet megmondani,milyen apa lesz valaki,míg nincs gyereke.Meg hogy milyen anya.Én mindig azt hittem,jó anya leszek.Erre egy feszült,házsártos banya vagyok.:)Kitartás,minden rendeződni fog,ha meg tudjátok beszélni.
válasza: válasza:Én csak annyit tudok mondani, hogy olyan rövid az az idő, amit otthon tölthetünk a picurkánkkal!
Én is sokszor éreztem már azt, amikor rossz passzban voltam, hogy nem bírom már egyedül - az én férjem is éjjel-nappal dolgozik, van olyan, hogy a gyerek nem megy oda hozzá, ha hazajön, hanem elbújik előle - de aztán eszembe jut, hogy már mindjárt két éves, és két évesen bölcsi kell adnom, mert GYESből nem élünk meg, és úgy összeszorul a szívem, hogy hát persze, akkor ezerszer rosszabb lesz, mert nem látom egész nap, csak reggel, meg este... :-(
Nincsenek barátaid?
Hívd fel őket magadhoz, hogy legyen társaságod, ha van olyan barátnőd, akire rá mered bízni, bízd rá, szoktasd őket össze, aztán csinálj mást, ami téged kikapcsol egy-egy órára.
De hidd el, annyira gyorsan repül az idő, és ezeket a 24 órás együtt töltött napokat nem fogod már visszakapni!
Én úgy fogom fel, hogy szerencsésebb vagyok, mint az apja, mert én látom, ahogy fejlődik, hozzám szalad, ha baja van, hozzám bújik oda, és eláraszt a puszijaival ez kis tündérpalánta, hát ha ez nem éri meg a fáradtságot, akkor semmi!
Fel a fejjel, sokan vagyunk egyedül, de ha már újra vissza kell menni a "gályapadra", és bölcsibe kell adni a gyereket, úgyis elmúlnak ezek a napok egy életre, mert aztán jön az óvoda, az iskola, és elrepülnek az évek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!