Normális érzés ez így 18évesen?
Alig várom hogy saját kis családom legyen, normális férfi az életemben, aki szeret és óv minket. Szeretnék kisbabát is. Annyira nagyon szeretem a gyerekeket. Annyira imádom nézni amikor ilyen fiatal szülők toljak babakocsiba a picike babájukat. Olyankor a szívem megtellik szeretettel, és még inkább érzem azt hogy nekem erre van szükségem. Nem arról van szó hogy unott vagyok vagy nem szeretnék kimozdulni, mert eljárok bulizni, nagyon sok barátom van. Nekem ez egyáltalan nem fájna ha a családommal lehetnék. Sokan mondják hogy ne akarjam tönkre tenni az életem 18évesen egy gyerekkel.... Ez annyira visszataszító szerintem amikor ilyent mondanak hogy egy gyerek tönkre teszi az életem... Tudom nagyon jól, hogy mennyi felelősséggel jár egy baba! És azon munkálkodom már most ilyen fiatalon hogy mindent meg tudjak adni az én kisbabámnak ha egyszer születik! :) Tervezgetek már most... Annyira boldoggá tesz maga a gondolat is hogy egyszer én is ANYA leszek hogy el sem tudom mondani! 😊 Most sikeresen érettségiztem, ez is egy plusszot adott ahhoz hogy alapozzam a jövőm! Suliba is felvettek, kozmetikusnak fogok tanulni még két évig! Annyira boldog vagyok és izgatott!
Más is érez ilyeneket ilyen fiatalon?
18|L
18-19 évesen én is éreztem, tök jó volt babázni a rokonokkal, aranyos, cuki, stb.
Aztán 23 éves voltam, mikor született egy húgom, akire nekem kellett vigyázni egy csomót, meg ellátni őt - az ok nem lényeges.
Kb. azóta tudom, hogy NEM fogok sajátot vállalni. 23-27 éves koromig egészen pontosan NULLA életem volt, suli-meló és aztán a húgom ellátása, míg apa haza nem ért, éjjeli nem alvások, stb.
Felejtős, nem akarok gyereket, csak lemondással jár.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!