Elvárhatóak ezek egy nyolc hóstól?

Sokszor a 3 évesem sem felel meg ezeknek az elvárásoknak! :D Ne viccelj már.... 8 hónapos!

Dackorszakban anyukád frászt fog kapni! :)

Gondolom a fotelbe ülve néha odaszólni a babádnak kényelmesebb lemne neki.....

Vannak oldalak a neten ahol leírják mit kell tudni a babának adott hónapban olvasgassátok együtt hátha.

Túl sokat vár el egy 8 hónapostól irreálisak az elvárásai. Egy baba aki most kezdi felfedezni a világot minden új neki és érdekes.

Teljesen rendben van a babád csak anyukád emlékei az idővel már nem olyanok.

Ezek közül semmi nem várható el.

Az 1 éves (!) státusz kérdezi azt, hogy egyszerűbb utasítást megért, hallgat a nevére...

A beszédfejlődéssel kapcsolatban pedig 10 (!) hónapos korra kell megjelennie a ciklizálásnak (bababa...) és 12-15 hó között valamikor az első értelemmel bíró (adekvát módon használt) szónak.

8 hónaposan tudod mit kell tudni?

Forogni, gurulni és lassan (!) elkezdeni kúszni (annak ugyanis 9-10 hó az elvárt határa). Ennyi.

Tudod jól hogy nincs igaza, nem fog szót fogadni egy 8 hónapos , ajtóra amúgy vegyetek becsapódásgátlót, ilyen u alakú kis szivacs ráhúzzátok ,nálunk alap kellék volt, ahogy elkezdett kúszni/mászni ajtózott, de még mai napig imádja a kapukat pedig 2 éves.

Ezzel a szivaccsal meg meg tudjátok akadályozni hogy odacsípje a kezét.

Többi része no comment, én lehet nem bíznám rá a gyereket ha ennyire nincs türelme.

Sürgősen állítsd le a "rossz vagy" szöveget! A gyerek nem rossz, legfeljebb rosszat csinál. De én még ezt is konkretizálnám: veszélyeset, tilosat művel, kárt okoz valamiben, stb. Az ilyen dologtól eltereljük, szükség esetén tiltjuk, vagy fizikailag megakadályozzuk (megfogjuk a kezét, ha tépné a szobanövényt, eltoljuk magunktól, ha rugdos, eltesszük az ételt, ha dobálja, stb.). És főleg folyamatosan vele vagyunk, a csábító de tiltott dolgokat elpakoljuk a keze ügyéből, ne kelljen folyton tiltani, megengedett tevékenységekre irányítjuk a figyelmét, és ha mégis veszélyes dologba kezd, attól eltereljük, szükség esetén akár felvesszük, és arrébb visszük. De őt magát ekkor is nagyon szeretjük, nem gondoljuk, és főleg nem mondjuk rá, hogy ő rossz gyerek.

Teljesen jól gondolod, még kb. kell elmondanod, mit nem szabad, mielőtt belsővé válik a norma. De egyáltalán nem véletlen, hogy a bölcsődés korú gyerekeket nem szoktuk egyedül hagyni (legfeljebb a külön nekik kialakított, lekerített játszóhelyen, de pl. a bölcsiben legalább egy gondozónőnek mindig a szobában kell lennie), mert nem várható el tőlük, hogy ne csinálják, amiről elvileg tudják, hogy nem szabad. Az érzelmeik vezérlik őket. Ha a kétéves kíváncsi, mi van az ablakon túl, és sikerül a kisasztalt odatolnia, fel is fog rá mászni és rossz esetben ki is esik, amiért a szülő felel, mert egy ekkora gyerektől nem várható el a belátás.