Hogy kezdjek neki a pelusleszoktatásnak? Illetve mikortól?

Nyáron sokkal könnyebb, mert meleg van és egy kis bugyiban is lehet a gyerkőc. Szerintem változó, hogy mikor lehet. Nekem a lányom 8 hónaposan kibírta azt, hogy lementünk a boltba, kis napozóba. Hazamentünk és első dolgom az volt, hogy ráültettem a bilire. Mindig belepisilt. Fokozatosan nyújtottam az időt és télre már csak éjszakára kellett és akkor sem mindig volt pisis reggelre. Persze akkor nyár volt. Próbálkozzál többféleképpen szerintem, mert mindegyik gyerek más és nem lehet általánosítani. De másfél évesen szerintem nyugodtan próbálkozhatsz. Én mindig adtam vmi érdekes dolgot a kezébe, amivel lefoglalta magát. Aztán amikor sikerült valami a bilibe, nagyon megdícsértem és mindig volt jutalom. Lehet ez vmi játék, amit nagyon szeret csinálni pl. Nálam ez jött be. Már a fiam nehezebb eset volt, nála másfél éves korában tudtam kezdeni. De semmiképp ne erőltesd, mert elveheted könnyen a kedvét és nem lesz partner, bármit csinálsz.

A legújabb kutatások szerint a gyerekek agya 2-2,5 éves kora körül érik meg rá, ekkor tanulják meg igazán szabályozni az ürítést. Persze ebben is vannak nagy eltérések: ismerősöm picruja már 15 hónaposan szoba- és ágytiszta volt, az én lányom 2 évesen lett szobatiszta, de még nem ágytiszta (éjjel), pedig 3 éves. Szerencsénk volt, nyárra esett a 2. szülinapja, és bugyiban szaladgált kint, így látta, mi történik, ha pisil. Eleinte nagyon gyakran csurrantott be mindig egy keveset, majd egyre tovább tudta tartani. A bilivel nem volt baj, könnyen megértette, hogy abba kell produkálnia. Bár nem is sokáig tűrte, mert ő is a vécébe akart, mint mi. Mindig mondtuk, hogy "megyek pisilni", erre ő hangos felkiáltással, hogy "én, én pisilek" rohant is egyből. :) A kakival más volt a helyzet, mert először megijedt, amikor meglátta azt a fura valamit. Három napig nem kakilt utána, csak akkor, ha rátettük a pelust. Aztán egy nap éppen meztelen popsival mászkált körülöttem, amikor ráérett a dolog. Sírva fakadt, láttam, hogy pirul a feje, kaki lesz, így hívtam, hogy jöjjön hamar a vécére. Jött is, de mire odaértünk, nem kakilt semmit. Vagyis én azt hittem. Amikor kicsit üldögélt szepegve, de semmi termés nem jött, megtöröltem, kezet mostunk, majd hívott, hogy "gyere, nézzünk kakit" - mivel ott díszlett három halom a járólapon, ami elpottyant menet közben. :) Másnap éppen fürdés közben érte az inger, és megint nagyon sírt. Hamar aládugtam a bilit ott a kádban, nyomott is, de tényleg nagyon kétségbe volt esve. Mi meg csak dicsértük, tapsoltunk, aztán megnéztük az eredményt, amit utána látványosan lehúztam a vécén. Utána valónap ugyanez volt kisebb sírással. Ezek után pedig nem volt többé gond a vécébe kakilással, mert rájött, hogy nem kell megijedni, szuper dolog. Hozzáteszem, hogy az egész szobatisztaságra nevelés előtt mindig jött velünk a vécére, és meg is nézte, mit termeltünk. :) Illetve ha kakilt a pelusba, együtt pfujjogtunk, és mondtuk, hogy a vécébe való. Szóval szerencsénk volt vele, nem volt egy nagy procedúra, de nem mondom, sok bepisiléses baleset volt, meg kakilásos is néha, de semmi extra, hogy pl. tiltakozott volna, vagy ilyesmi. Remélem, a kicsivel is így leszünk majd, bár amikor ő kétéves lesz, tél lesz (most 38 hetes pocilakó). Bocsi a terjengős zagyvákért. :)))