Eljutottam arra a pontra, hogy bem bírom, szerintetek ez normális? Bővebben lent.
"mindenféle dologból kupacokat csináljon, "
Ez jó játék -legyen egy nagyobb vödör is, amibe belerakja, kiveszi a dolgokat. azt is nagyon szeretik
Szerintem neked szükséged lenne, hogy valakire rábízd - apjára- és elmenj csavarogni EGYEDÜL 2-3 órára - ez gyógyító, ez alatt összeszeded magad, rendeződnek a gondolataid, érzéseid- egyedül és CÉLTALANUL bolyongjál egy kicsit a városban. Gyógyító, meglátod. Egy héten egyszer jó lenne ez - ekkor ne kelljen elintézni semmit, vásárolni sem. Próba!
Ha ennyire tombol nála a szeparáció és ilyen kis "begubózós, kuckózós" fajta, én hordoznám. Hamarabb túllennétek a dolgon, ha megkapná azt a mennyiségű testkontaktust, amire szüksége van.
Próbáltad már mondjuk mei tai-ban a hátadra kötni? Egy 16 hónapos még nem olyan ördöngősen nehéz, én simán hordoztam még órákat a gyerekeimet ennyi idős korukban, jókat aludtak a hátamon, szorosan hozzám simulva.
Azt nem a szepára fognám, hogy nem lehet vele sehova menni.
Egyébként a napi séta nem része a rutinotoknak, hogy az is kizökkenti?
A hó, latyak... csúszik. 1 éve jár a lányom, de még ő is megrémült tőle, miután majdnem lepotyogott.
Ha a tapintására érzékeny, az pedig lehet szenzorosság is. Nem az a megoldás rá, ha erőlteted.
Nem gonoszságból de az autizmus nekem is eszembe jutott ahogy olvastam a kérdést. A rutinból való kizökkentésre adott extrém reakciók és a csak akkor van el ha mindent kupacba rendezhet engem eléggé az autizmusra enged következtetni.
Nem akarlak megijeszteni sem és lehet (remélhetőleg) marhára nincs igazam de azért én lehet hogy elvinném specialistához ha a sajátom lenne.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!