Még csak tervezgetjük a babát, nem vagyok várandós, de már nézelődünk a bababoltokban a férjemmel, és megvettünk néhány dolgot, ami fiú és lány babának is jó (babakád, kiságy, stb. ) Ti is csináltatok hasonlót, vagy teljesen zakkantak vagyunk?

Kérdező ne haragudj de sosem lehet tudni hogy alakul a terhesség....ha érted mire gondolok.

Arrol nem is beszélve mi van ha nem jön össze a baba?Bármi oka lehet,sajnos egyre gyakoribb hogy valamelyik félnél gond van és nem sikerül a baba :/

"Mi így hangolódunk a férjemmel arra, hogy milyen lesz, ha már hárman leszünk"

Hát nem olyan lesz.Sokkal rosszabb.A gyerek nem csak vásárolgatásból áll.

Én terhesség eléjétől kb. 6 hós korig szinte mindent beszereztünk, mert én nem akartam nagy hassal jönni menni, főleg, hogy a férjem állandóan dolgozott, így mindig ki kellett használni azt az alkalmat, amikor ráért és tudunk menni, hogy lássam is mit veszek. (Nem vezetek és egy szar közlekedésű lakóparkban lakunk, egy tipikus autós helyen, ahonnan már nem-terhesen is utáltam bárhová is menni, mert minden dupla, tripla időbe telik.)

Meg alapból valami félelem telepedett rám, és nem igazán mertem kimozdulni, főleg egyedül, ez valami depi lehetett vagy nem tudom mi.

A gyerek születése után derült ki, hogy pl. kell elektromos mellszívó, na, azt szülés után vettünk.

Teljesen megértelek, nekem volt egy kis ruhácskánál bekattanásom a turkálóban. A gyerek az ötéves tervben szerepel, mégis alig tudtam lebeszélni magam a boltban, hogy ne vegyem meg. Irtó cuki holmi volt, a családalapításra való igényem már egy-két éve szárba szökkent, így rém nehéz volt ellenállnom.

A vágyak márpedig ilyenek...megpróbáljuk bármi áron közelebb húzni magunkhoz, materializálni, megtenni végre pár apró lépést a célhoz vezető úton.

Különc a viselkedésetek, mert sokan babonából és a realitás talaján maradva sem vásárolnak be előre, ami érthető, ti pedig inkább vagytok álmodozók. Szerintem nem gáz, abszolút kettőtökre tartozik, a lelkesedésetek amúgy aranyos.

Közben eltelt jópár hónap...mi újság veletek?