Látsz a buszon egy anyukát, babakocsival és egy babával. A baba unatkozik és ordít. Mit javasolnál az anyukának?

ha meg tudom oldani, kiveszem. ha nem, cumi, kulcsok, órám, ilyesmik mindig lekötik. ha tényleg semmi nem hat, akkor tűrsz.

Ha én látom, és ülök, felállok, javaslom, vegye ki és üljön le a kicsivel. Ha állok, megkérdem anyukát, h nem lenne-e jobb, ha kivenné és leülne vele. Ha igent mond, megkérnék valakit, adja át a helyét

Nem javasolnék semmit, mert szerintem ez az anyának is kellemetlen helyzet, mit hozzam még kellemetlenebbe.

Viszont álszent sem leszek, ha nem egy pesti percenként megálló járatról van szó, akkor borzasztóan idegesítene, és gondolatban szuggerálnám, hogy tegyen valamit (ölbe vétel, cumi, mondóka, mese, játék, bármi figyelemelterelés). Sokat vonatozom, és amikor sivít a gyerek, a fejem ledurran. De akkor sem szólok, mert általában sem a gyerek, sem az anyja nem direkt csinálja.

Anyának részvevő, bátorító mosoly, nem hinném, hogy egy idegentől többet akarna, legalábbis ebben a helyzetben.

Nálam gyakran vannak bábok, mert piciket is tanítok, így, ha a közelükben ülnék, egyet előkapnék. Persze ha pici a baba, vsz. tényleg azért sír, mert kényelmetlen valami, vagy nem érzi biztonságban magát, de nem kizárt, hogy pár megálló erejéig ki tudnám billenteni a sírásból :) 10 percnél többet úgysem utazom soha.

Kitartást, minden elmúlik :)

Ezt.