Mennyire érzitek szükségesnek pici baba mellett az autót?

Volt szeptemberben egy balesetem, az árokba borultam az egyik autónkkal. Nem én voltam a hibás, de így is elég nagy nyomot hagyott bennem, függetlenül attól, hogy nem lett semmi baj.

Azóta nem ültem autóban úgy, hogy én vezettem és megmondom őszintén, hogy nem is hiányzik. Belvárosi részen lakunk, bárhová eljutok 5-10 perc sétával, vagy ha olyan az idő, taxizom, ha senki nem ér rá.

Pedig szerettem vezetni, napi szinten használtam az autókat, előtte fél évvel kaptam egy sajátot apukámtól (másfél éve van jogosítványom). De a balesetem után úgy érzem, egy kicsit pihentetni kéne ezt, és nem terhesen újrakezdeni... Mert nagyon félek, hogy még egyszer történik valami hasonló és baja lesz akár a babának, akár nekem. Viszont körülöttem mindenki azt mondja, hogy ilyenkor igenis minél hamarabb kocsiba kell ülni, meg hogy egy pici mellett úgyis szükségem lesz arra, hogy vezessek, hiszen nem várhatom mindig, hogy a párom ráérjen, vagy valaki máshoz igazítsam a programjainkat.

Próbálom leküzdeni a félelmemet, de pl. még a mai napig újra érzem azt, ahogy pörög az autó, ha elmegyünk amellett a hely mellett, ahol belefordultam az árokba...