Apás a kisfiam. Őszinte leszek: sajnos rosszul esik. Mit tehetek?
16 hós, még szopizik. Esténként nagyon rosszul alszik és csak én tudom visszaaltatni. Ebből fakadóan iszonyatosan fáradt vagyok.
Amit a hibámnak látok: valahogy én nem tudok úgy bolondozni vele, az apukája meg igen. Próbáltam én is birkózni, ilyesmik, de tőlem valahogy nem fogadja. Az én részem az, hogy állandóan a mellemen csüngne. Olvasgatok neki, mondókázok, de apa... Apa varázslatos. Napközben is állandóan az ő nevét mondogatja, ha nincs itthon. A másik hiba, hogy nem vagyok kipihent. S szerintem ezt érzi. Nem tudom teljesen odatenni magam a játékokba. Persze ez relatív. Tudom, hogyha tudnék aludni, akkor jobban menne.
Én kissé visszafogottabb vagyok, egyébként tanár. Nem.vagyok bolondos típus, és láthatóan a kisfiamnak ez jön be. Ezzel nem lenne problémám, inkább az zavar, hogy ha itthon van az apja, csak hozzá bújik, neki viszi a játékokat, én nem létezem. Ha megjelenek a színen, akkor meg "ciciiii". És ennyi. Nagyon furcsán érzem magam. Emellett pedig nagyon fáradt is vagyok. Van/ volt így más is? Mennyire normális, hogy ennyire apás? Mennyire normális, hogy engem mellőz, és hogy amit én nyújtanék neki (alapvetően csendesebb játékok), azok nem érdeklik? Legalábbis apa jelenlétében nem. Sőt, azokat is inkább az apukájaval játsza.
A férjem egyébként sokat van itthon, tehát nem.azert kötődik ennyire, mert kevesebbet látja.
Nem voltam egyértelmű : rajtam csüngNE. Azért írtam feltételes módban, mert igyekszem nem hagyni. Játékokkal terelem el a figyelmét, S igyekszem az alvasoknal szoptatni, ami igen sokszor sikerül. Ettől függetlenül kéri. De ha nem adom, akkor megy az apjához és vele játszik.
Én általában olvasok neki, mondókázok, rajzolunk, építőzünk (bár ezt inkább én csinálom, ő rombol), zenét hallgatunk, meg kis szerepjátékokat játszunk.. ez viszont nem kel versenyre a birkózással, logatassal ilyenekkel. Ez természetes, csak az zavar, hogy ezek szerint én nem tudok vele úgy bánni, ahogy neki tetszik. Merthogy az apukája társaságát keresi.
2# köszi a biztatást
Szoktatok minenni emberek koze, olyan programra, ami teged is feltolt? Nem kell feltetlenul mindig aktivan foglalkozni vele, lehet hagyni onalloan is jatszani, felfedezni, hagyni a kreativitasanak teret, a birkozos jatekokat meg apanak hagyni, veled meg kozosen olyanokat csinalni, amit te is elvezel. Hatomszor is leirtad a kerdeseden belul, hogy faradt vagy, van esetleg lehetoseged tobb segitsegre, hogy pihenni tudj? Talan ha jobban feltudnal toltodni, azt o is erezne rajtad.
Ha pedig tobb kinti programotok lenne, akkor a cicin sem akarna annyit csungeni, ennyi idosen az allando csungest altalaban akkor csinaljak, ha fogzanak, szeparacios szorongas van, lappango betegseg van, vagy unatkoznak. Erdemes setalni, kimenni jatszoterre, elmenni programokra, amik teged is erdekelnek.
En igeny szerint szoptatom a 19 honaposomat, amikor kinti program van, egesz napra kepes szinte elfelejtkezni rola. Most, mikor beteg volt, nagyon jol jott, hogy miutan hanyt, nem kellett aggodnom, hogy jut-e eleg tapanyaghoz es folyadekhoz, szoval azzal nem ertek egyet, hogy ennyi idosen nincs ra szuksege, illetve 1 eves kor utan is van novekedesi ugras, ami nincs minden gyereknel teljesen ugyanahhoz az idoponthoz kotve, olyankor is kerheti par napig, vagy akar egy hetig is gyakrabban. De nalunk pl. ugy van, hogyha kiviszem, akkor minden mas erdekesebb.
Ti milyen programokat csibaltok kettesben? A babauszast en pl. nagyon szeretem, es a gyerekemis elvezi.
4# köszönöm, hogy megosztottad a tapasztalatod.
#5 köszönöm, nagyon hasznos a válasz. Fogzik, iszonyatosan sok foga jön ki, nagyon gyors tempóban. Elég sokáig állt, most pedig a szemfogaknal jár. Szóval igen, ez is okozza, ezt én is tudom. De az unatkozas... Elképzelhető. Elgondolkodtató. ha nem köti le a játék, amit vele csinálok, akkor kéri. Szóval igazad lehet.
A kinti létet nagyon szereti. Napi egyszer viszem ki, de akkor egy egész délelőttre. Imádja, nagyon kis kiegyensúlyozott tud tőle lenni. Valamikor délután is megyünk, valamikor sak délután... Változó.
Programok, amik engem is lekötnek, érdekelnek: itt van egy kis probléma. Tényleg kimerült vagyok egy betegséggel a nyakamban (ebben a hónapban kezelnek), és az át nem aludt éjszakák azt is eredményezték, hogy leginkább aludnék... Próbáltam elmenni programokra, ringató, ilyesmi, de csak méginkább lemerültem. Na jó, elég gáz, hogy ennyit panaszkodom... Szóval a kintléteket szeretem. A gyerkőc nézeget, felfedez, vagy játszóterre is szoktunk menni.
Nos, ilyeneket szoktam vele csinálni. Ettől függetlenül apa kell, és furcsán érint. Bár azt is tudom magamról, hogy ha nem alszom jól (márpedig ez 16 hónapja tart) , akkor túl érzékenyen reagálok, felnagyítok dolgokat. Na nem tudom. Igazából arra keresnem magamban is a választ, hogy mit is tegyek, hogyan viszonyuljak az apás kérdéshez.
Hát én kimondottan szeretem, hogy mikor a párom hazajön akkor a 20 hónapos fiam rátapad és mennek bírkózni, rohangálni, játszótérre, addig én főzök, takarítok vagy épp pihenek. Mostanában mondjuk bonyolultabb mert már megszületett a kistesó is. Azokon a hétvégéken mikor anyósoméknál vagyunk akkor még több időm van pihenni, mert akkor a nagyszülők is ott vannak és imád velük is játszani...ilyenkor én simán elvonulok és ha sikerül akkor alszok is, vagy csak lazítok.
Szükségem van ezekre a rövid pihenőkre, hogy tudjam napközben tartani az iramot vele, amúgy szerencsére imádja a könyveket és hozza nekem sorba őket, hogy olvassak neki, de persze a játszótér a favorit úgyhogy úton vagyunk sokat. És igaz hogy a fiam már nem szopizik, de mikor evés és alvás a program, akkor hozzám jön automatikusan és ilyenkor az apukája van mellőzve a részéről.
Szerintem örülj, hogy a férjed is kiveszi a részét a gyerek körüli teendőkből és jó a kapcsolatuk. És mivel említed, hogy milyen fáradt vagy így te is nyugodtan pihenj le, szánj magadra időt és remélhetőleg hamar észreveszed mennyivel kiegyensúlyozottabb leszel és több energiád lesz napközben a fiadra is.
Szerintem egész egyszerűen arról van szó, amit te is írsz, hogy apa másképp játszik vele, és ezt igényli, mikor apa jelen van. Ez nem azt jelenti, hogy a veled töltött időt nem élvezi, csak azt, hogy amikor ketten vagytok, akkor ez megvan, amikor meg van lehetőség apázni is, akkor váltana. Veled sokszor van kettesben, amikor csak te kapsz tőle figyelmet. Apával mennyit van így kettesben? Naugye.
Az, hogy te redukálod magad cicivé, mert ekkora gyereket már nem kell szoptatni, hülyeség. Ha még szoptatsz, nyilván tisztában van a hosszan szoptatással, és azzal, hogy ez nem így működik. Nekem lányom van, 2 éves kora után választottam el, ő pont, hogy nagyon anyás. Annak ellenére is, hogy az apja születésétől kezdve rengeteget és nagyon aktívan foglalkozik vele. Na engem mindenki azért piszkált, hogy a cici miatt anyja majma... Mindegy, mi van, a külvilág szerint a cici a hibás, és kész :/
Szerintem ne vedd fel ezt ennyire, írod, hogy ki vagy merülve. Inkább használd ki, hogy apán lóg a fiad, és addig aludj egyet, jót fog tenni :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!