Mit csináljak, ha nem akarok itthonülő anyuka lenni, de úgy érzem, ez fog történni?
Fiatalon lettem anyuka, 21 éves vagyok. Van egy 4 hónapos lányom.
Még a terhességem alatt megfogadtam, hogy nem leszek olyan anyuka, aki csak a babával foglalkozik, ugyanúgy lesz társasági életem, nem hanyagolom el a páromat sem. Az utóbbival nincs probléma, mert nagyon jó a kapcsolatunk, jövő tavasszal összeházasodunk. Viszont úgy érzem, hogy "bepunnyadtam", vagy nem tudom. Ne értsétek félre, törődök a külsőmmel, tornázok, járok szépségszalonba, nem kajafoltos pólóban ülök itthon naphosszat.
De pl. augusztusban voltunk a barátnőimmel két napot a Szigeten, amit régen imádtam. Évek óta ott vagyok minden nagy fesztiválon, de most azt éreztem, hogy valami hiányzik, nem az igazi... Pedig tudtam, hogy a babám itthon van az apukájával, jó kezekben van, de mégis 10 percenként néztem a telefonomat, hogy nincs -e valami gond. Akkor nincs baj, ha pl. grillezésre megyünk barátokhoz, vagy vacsorára és ott a baba is velünk. De nem szeretek nélküle menni sehová, pedig megbízok a keresztszüleiben is, a nagyszüleimben is, vagy a mi szüleinkben (ezek az emberek szoktak vigyázni rá 1-1 órára, ha a vőlegényem nem ér rá). Mégis úgy érzem, hogy hiányzik, hiába tudom, hogy nyugodtan alszik a kiságyában és jó helyen van...
És ez miért bepunnyadás? Ahogy olvasom mész Szigetre meg mindenfelé. Normális, hogy hiányzik a gyereked.
21N (1 éves fiú anyukája)
Ez nem a gyerektől, kortól is függ ám. :)
Én egy picit idősebb vagyok, mint te, így több év távlatából talán jobban látom.
Régen mi is ilyenek voltunk barátnőkkel, fesztivál, buli, kávézás, szóval folyton jártunk valahova. Közben mindenkinek lett párja/férje, gyerekprojekt, munkája, változatos beosztással, ritkábbak a talik, persze néha azért még eljárunk erre-arra, de túlnyomórészt ez a grillezős-otthonivós-dumálós mindenféle lett belőle.
Na, a múltkor megállapítottuk, hogy mégse élhetünk nyugdíjas módra...! :), és jól elmentünk a régi bulihelyszínekre, hogy majd kikapcsolódunk végre.
Persze, a kikapcsolódás a mókuskerékből jó volt, de őszintén, pár óra után kb. hazamenekültünk, annyira nem érezte jól magát egyikőnk se. Valahogy már "valami hiányzik, nem az igazi", ahogy írtad.
Most baromi öregnek érzem magam, már a partyzáshoz is vén vagyok... :)
Változol te is, gyerektől te hamarabb nőttél fel, mondhatni, de ez amúgy is a korral jár. Attól még, hogy a fesztivál helyett egy baráti buli jobban leköt, még nem leszel otthonülő anyuka. :) Szerintem tök jól csinálod a dolgokat, nincs okod panaszkodni. A begubózástól messze vagy.
Azt hiába írjátok, hogy nem kellett volna babát vállalnom.
A kislányunk már itt van, imádom. De ha nem is így lenne, akkor sem tudnék mit csinálni már. :D
Akik a Sziget miatt "támadnak", nyilván nem hullarészegre ittam magam, hanem elmentem pár koncertre. És amíg tavaly nyáron pl. minden nap reggelig buliztunk, most mindkét nap itthon voltam elég hamar.
Kiéltem magam, mert kamaszkoromban is engedtek szórakozni, fesztiválokra. Az egyetemi bulis korszak sem maradt ki. Most is mehetnék, ha nagyon akarnék, de nem élvezem. És félek, hogy jövő ilyenkor már egy sima kávézáshoz sem lesz kedvem. Ez a problémám, nem az, hogy én 0-24 bulizni szeretnék.
Évekig fesztivaloztam. Egy jo par eve meg nem. Nem is hianyzik. Majd elmúlik nalad is, es mas fog bejönni. Addig is csináld azt ami meg szerinted belefér. Nyilván normalis, hogy hianyzik a kisbabad es az is, hogy 21 evesen hianyzik a bulizas is.
Engem mindenki azzal piszkal, hogy miert nem vállaltam előbb gyereket, miért buliztam, tanultam, utazgattam, építettem karriert, téged azert (ahogy latom) hogy miert nem buliztal, minek a gyerek neked...?!?
Semmi sem jo...
Szerintem addig csináld, es azt, amig neked jo. Gyerekkel is lehet majd kesobb menni es van olyan bnom aki 30 feletti a 3.babát szüli es soundon volt. Es? Kopkodjek le? Megsúgom.. A csaj gyerekorvos, nem az a felelőtlen fajta de a fel eletet tanulással meg a gyerekeivel töltötte. Van dédi,nagyi,apuka,babysintér... Megérdemli. Nem kell otthon ulni es megfogadni sem az olyasmit, hogy "ezentúl csak jatszohazba járjatok meg matinera" en 35 vagyok, en mar neha jobban élvezek egy setat, mint egy partyt de attol meg nekem is kell havi par nap/ora magamra.
Nem hiszem hogy a gyerekem serulne attól,hogy en egy kiegyensúlyozott boldog ember vagyok es neha elmegyünk az apjával ide-oda amig o a mamánál van. (kb. 2 havonta egy este)
Tisztán emlékszem, h az en anyukám meg apukám is a 80'evekben siman elmentek színházba meg vacsorázni amig en meg az öcsém (aki akkor meg eleg pici volt) a mamánál vtunk. Élünk es egyikünk sem lelkisérült. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!