A baba mennyi idős kora után terveztek kistesót? Mi az ideális korkülönbség?

A gyereknek a minél kisebb a jobb, a szülőknek a minél több...

Nekünk nem lesz több gyerekünk, de azt mondom, most 4 éves a fiam, ha szeretnénk, most lenne ideális. Már elég "nagy" de azért még nem annyira.

Minden szülőnek más az ingerküszöbe. Ahogy a gyereklétszámon is látszik. Valakik 1 gyerekkel boldogok, valakik 4-gyel. Erre nincs szabály, mert mndenki más.

Én el nem tudom képzelni, hogy több gyerekem legyen, nincs segítség, kikészülnék. Nem bírnám. Barátnőm gyerekei 3, 2 évesek és 3 hónapos. Ő bírja, nem sok segítsége van, de ők így boldogok.

Egy másik barátnőmnél 7 év a korkülönbség, más neműek, és nagyon jó tesók (12 és 5 évesek).

Szóval ez nagyon egyén függő, vállaljatok úgy, ahogy NEKTEK a legideálisabb.

A fiam és a lányom között 7 év van, imádják egymást. A fiam most 7,5 éves elsős, a lányom 6,5 hónapos. Nincs testvér-féltékenység, nincs dackorszakos 2 éves, nem kell kettőt pelusozni, nem félti a nagy a játékait, sőt ő adja oda az autóit, labdáit a kicsinek. A nagy már önálló és köszöni szépen, nagyon jól eljátszik a kishúgával. A kicsi is rajong érte, állandóan megy utána, bújik.

Nekünk így jó. Igaz, szerettünk volna harmadikat is, de a korom miatt azt már kis korkülönbséggel (35 leszek), de félek tőle, így most nekünk ez a helyzet ideális. Hát majd meglátjuk...

Én a 8-assal értek egyet. Nem biztos, hogy annyira jó, ha ebben csak a gyerekek (látszólagos) érdeke érvényesül. Ebből lesz az, amire már annyi példát láttam, hogy van köztük 2 év, mert milyen jó a kis korkülönbség, aztán ölik egymást, anyának meg kihullik a haja.

Nálunk 6 év lesz. Azért, mert ÉN nem akarok kettészakadni, nem akarom, hogy valamelyik folyton visítson, hogy állandó lelkiismeret-furdalásom legyen, mert amíg az egyikkel foglalkozom, a másikkal nem tudok. Nem állítom, hogy mindenhol ez van, de a saját környezetemben pont ilyeneket látok. Felöltözteti a kicsit, azt leteszi, hogy öltöztesse a nagyot, addig a kicsi ordít, anyáról szakad a víz, ideges stb. ÉN szeretnék nyugodtan babázni, nem megőrülni. Nem vagyok abban olyan biztos, hogy ekkora különbséggel nem tudnak játszani, de ha nem tudnak, majd játszanak a barátaikkal.