Valószínű öcsikéje lesz kislányunknak, mire kell figyelni?

Én meg sok helyen azt látom, hogy van a nagytestvér aki hirtelen nem gyerek, hanem "nagy" és a szülők mindent ráhagynak a kicsire.

Felejtsd el a "De ő a kicsi" "Lehetne több eszed, te vagy a nagyobb" "Nem tudja mit csinált ő még kicsi" és egyéb mondatokat. Nem egy olyan családot ismerek ahol a testvér versengésnek a melegágya, hogy a kicsi csak nő mint a gomba és csak a nagyobb gyereket fegyelmezik.

Nálunk is ez a szitu, próbálok egyenlőséget teremteni, pl. a kicsire is rászólok, ha olyt csinál, amit a nagynak se hagyok, akkor is, ha tudom, hofy még úgyse érti, csak, hogy a nagy lássa, hogy őt is fegyelmezem. Mikor pl. a kicsi lerombolja, amit a nagy épít, akkor is megpróbálom megakadályozni, meg elmesélem, hogy mikor ő ilyen pici volt ő is így rombolt, de aztán megranult építeni és a pici is megfog majd, de addig is építsük újra. Ez használ általában.

A féltékenység amúgy elkerülhetetlen. Nekem azt volt nehéz "elviselni", hogy a nagy degradálódott a picihez, "ő is picibaba", eteti magát, utánozza a kicsit. Ezt ráhagyom, amikor csak tudom, érezze, hogy őt is ugyanúgy szeretem. Az is nagyon jó, ha a naggyal tudsz majd néha külön foglalkozni. Pl. mikor alszik a pici, vagy ha otthon van apa.

Mindkettőnél emeljétek ki, hogy miben jók (ebben valószínűleg eltérés lesz) és dicsérjétek. Egyrészt megtanulják, hogy ki ebben, ki abban kiemelkedőbb, másrészt mindegyikük másra lehet büszke.

Egyet felejts el: teljesen azonos nevelés. Lehet, hogy a lányod nyugodt temperamentumú, a fiú pedig kisördög lesz - vagy fordítva. Mindkét típus más nevelési technikát igényel. A zárkózottabb gyereknek világos határok kellenek, mert az ad biztonságérzetet, míg egy vagányabbnak több lehetőséget kell bizosítani, hogy kipróbálja magát.

Természetesen ez nem az első néhány évre értendő, bár ott is lehet differenciálni. A lányom bátor, kockázatkereső típus. Még csak 3 éves, de mióta képes a helyzetváltoztatásra, minden veszélyesnek tűnő manővert engedtem neki, csak ott álltam mögötte, hogy elkapjam, ha zuhanna. Így 2 évesen már a két méteres csúszdára mászott (én mögötte másztam és figyeltem, hogy ha borul, elkapjam). 10 hónaposan meg a kanapé mellett térdeltem, hogy ha elvéti a lemászást, én kapjam el, ne a padló.