Van kismama, aki annyira megszerette a gyermeknevelést, a szülést, terhességet és minden velejáró bonyodalmát, hogy úgy döntött párjával, nem fog védekezni, annyit vállal, ahány poronty csak sikerül?

Magam részéről nem, szerintem nincs ilyen kismama! A keleti társadalmakban inkább, de itthon sem az anyagiak, sem a kultúra nem teszi ezt lehetővé.

Így, ebben a formában nem, de azon valóban elgondolkodtam már, hogy lehet, hogy a sajátok mellé örökbe is lehetne fogadni még néhány porontyot. :)

Én ha az anyagi helyzetem megengedné ezt tenném!3 gyerekem van de többet már nem merünk bevállalni pedig jó lett volna...

nekem van 2 nagy(18.,17évesek)és most született egy pici(egy házasság)elmondani nem tudom milyen jó....és most ha tuti bevállalnék egy negyediket....olyan boldogság!!!nem is gondoltam

Van ilyen ismerősöm. Most 32 éves és márciusban szülte a 7. babáját. 18 évesen az elsőt. Nagyon szépen élnek, a gyerekek jól neveltek, mosolygósak. Az első 5 lány lett, azt hittem, hogy csak fiúra gyúrnak, de a 6. az lett és mégsem álltak meg. Most van még egy fiúcska.

hát ebben a formában nem igaz nállam sem a kérdés. nállunk is most jön a 3. gyermek oktoberben. de én most per pillanat nem szeretnék többet. de ez is fiu lesz megint. eddig mind fiuk. párom már pedzegette h akar egy kislányt is még. de ehhez én is kellek ugyebár :) igy a negyedik gyerek kérdéses nagyon még. igazábol nállunk is az anyagiak határozzák meg a kérdést. mert ugye ezt a 3at valamilyen szinten el is kell inditani az életben :)

Én pont a szülés miatt nem merek vállalni többet. Volt egy 'kis' probléma,amit nem részleteznék most,de iszonyat kínt éltem át. Lehet,hogy pár év múlva máshogy érzem majd,de most így 17 hónap után még azt mondom elég az egyetlen manócskám

A hívőknél pontosan ez a verzió, amit felvázoltál. Úgyhogy egyáltalán nem furcsa. Nekem egyébként 3 gyermekem van, mind császáros, több nem lehetne, de azt hiszem, hogy nem is szeretnék.

Imádom a babám, de egész életemben terhesnek lenni, szoptatni, és ezt zsinórban? (a szülést nem írom, mert nekem az szép élmény volt) Ááááááááááá.... Én alig várom, hogy valamilyen szintem visszakapjam a testem: Pl. mozoghassak anélkül, hogy féljek attól, hogy nehogy izomlázam legyen, ami átmegy a tejbe... ehessek erőset... :) (13 hós a babám, és még szopizik) Stb... apró dolgok, de én nem bírnám ki, ha mindig figyelnem kéne, mert a testem hol így, hol úgy, de "kölcsönbe van adva" egy drága picurnak... Én kettőt szeretnék, és esetleg, ha rám tör majd a 30-as éveim vége felé a vágy egy újabb baba után, egy harmadikat. Mindenesetre le a kalappal, aki 4-nél több gyereket vállal!!! Mert ott aztán a hétköznapok megszervezése sem lehet semmi...