Nagyon szégyellem magam érte de elegem van?

Az én férjem sem vitte el a gyerekeket amíg kicsik voltak - elmentem én otthonról :-) Fürdőbe, könyvtárba, kávézóba, bárhova. Attól, hogy ő elviszi a gyerekeket te meg mosol-főzöl-takarítasz, attól úgysem leszel kipihentebb.

És keresnék takarítónőt, heti 1x pár óra.

a 17-es nagyon durván fogalmazott, de sajnos igaz, amit irt…

hozzateszem ez az eros testvéri kotelek…naa…koztunk 10 honap és 20 nap a testvéremmel. sose volt jo viszonyunk, mostanra meg pláne nincs, évente 2-szer találkozunk (mindketten már 30-on feluliek vagyunk)

A gyedet a 8 hónapos után kapod, tehát akkor vesztenéd el, ha őt adnád be bölcsibe. A nagyot beadhatod.

De tényleg, ilyen kis korkülönbség tervezetten... Ha az első kettőt vállaltad volna így, aztán utána pár év pihi, egy szót se szólnék. De a harmadikat? Ilyenkor tényleg össze kellene kapnod magad, hogy nesze bammeg, én akartam, akkor ne sajnáljam már magam. A hányás miatt se, miért gondoltad, hogy az első kettő után majd ez máshogy lesz?

Vagy a családi kedvezményhez kellett ilyen sürgősen? Vagy CSOK-hoz, vagy miért volt ilyen sürgős egy 2 éves tipegő meg egy fél éves baba mellé gyorsan egy harmadik? Tényleg annyira kib...ottul fontos a karrier, hogy pár évre idegronccsá teszed magad, nehogy még egyszer el kelljen jönni a munkából? Ha véletlenül estél volna teherbe, azt mondanám, egy hős vagy. De így... a saját kardodba dőltél.

Beszélj a rokonsággal. Igen, bevállaltad, de most már látod, hogy nem fog menni. Ha nem akarják, hogy a pszichiátrián köss ki, akkor ne rázzanak le, hanem hatékony segítséget nyújtsanak! Mondjuk a férjed a szabadnapjain éjjel keljen fel a gyerekekhez, hogy neked hetente egy-két átaludt éjszaka jusson. A mama meg tolja oda a seggét egy-egy napra, te meg ne úgy kezeld, mint egy főrangú vendéget, akinek puccba kell vágni a lakást, hanem mondjuk segítsen takarítani.

Biztos vagyok benne, hogy meg fog oldódni valahogy, és te is talpra állsz majd, de tényleg, szerintem a neheze akkor fog kezdődni, ha megszülsz. Erre jobb, ha felkészülsz lelkiekben.

De. Egy anyának is lehet elég, csak nem mindegy, miből és hogyan, na meg ki az okozója a gondok forrásának. Tudtad, hogy apuka nem úgy áll hozzá, ahogy te. Na meg nem vagy kisegítve a nagyszülőkkel..és nem gondolkoztál. De ezt hagyjuk is, mert utána vagyunk.

Viszont szerintem nem jó gondolkodás, hogy letudsz mindent egy körben és utána hepihálidéj lesz mindig, mert elmész dolgozni, meg hozod-viszed a gyerekeket. Ez elméletben működik, gyakorlatban nem mindig és nem mindenkinél. Kitatartás azért!

És te vele vállaltál 3 gyereket:

"Apát nagyivből lesz..om mert egy segg..j"

Figyelj én el tudom fogadni, hogy valaki belefárad, kimerült stb. Segítenie is kellene a ferjednek. De 9 héttel ezelőtt is ilyen volt. És nemhogy gyereket nem vállalnék egy olyan emberrel, akiről ez a véleményem, hanem le sem feküdtem volna vele. Sajnálom, de ez a szomorú igazság. Ezt a bajt magadnak kerested, most neked kll kimászni belőle.