Szerintetek depis vagyok? Ki hogy veszelte at az ilyen szituaciot?

Kedves Kérdező, az utolsó kommenteddel totál egyetértek. Tényleg nem tudják, hogy mivel jár az, hogy hónapok / évek óta a pici babához vagyunk kötve, hogy közben még a háztartást is el kell látnunk és csodálkoznak, ha este nem a szex az első, hanem az alvás.

Én is ebben a szituban voltam (az eredeti kérdésre célzok), hülyébbnél hülyébb gondolatok kínoztak, veszekedtem mindenkivel, türelmetlen voltam. Aztán rájöttem, hogy ez az állapot azóta tart, mióta újból fogamzásgátlóval élek. Hát abbahagytam. Na, nem mondom, hogy most minden percben tudok magammal mit kezdeni, de legalább a féltékenységgel kapcsolatos gondolatok alábbhagytak.

Szia!

Sajnos az én párom is ilyen.Annyi különbséggel, hogy a gyerkőccel foglalkozik.Viszont egyre inkább h@lyének érzem magam mellette.Mintha mindig másra emlékeznék mint ahogyan történtek a dolgok.Sokszor mondtam Neki hogy veszek egy diktafont és majd vissza hallgatjuk ki mit is mondott.Ő ha itthon van, gép-gép-gép, tv alvás.Esténként átjárok anyánk segíteni a munkájában, de inkább vigyem magammal a babát, mert ő nem tud felkelni ha valamiért felsír.Épp ezek miatt fekszem 3-4 körül és kelek 6-kor.Ez meg is látszik rajtam.Ki vagyok merülve, fáradt vagyok semmi sz@x, vagy ha mégis akkor csak akkor ha ő akarja, ha én kezdeményeznék, akkor most fáradt éhes, fáj a feje vagy nem fürdött !?

Mintha nő lenne!Viszont ő mindig is ilyen volt.Én csinálom a kertet, főzök mosok, ami kell, de neki csak a gép van.Amíg dolgoztam is nem is egy alkalmat tudnék említeni hogy 15 órás túlórából hazaérve neki álltam főzni neki, mert az előző napi főtt kaja neki nem volt jó vagy lusta volt kinyitni a hűtőt.

Nálunk én rontottam el!!!Mindig kiszolgáltam én alkalmazkodtam, rengeteget tűrtem!!!Számlákba nem pótol és még sorolhatnám.

De most betelt a pohár.Tegnap is jól összevesztünk egy ilyen nem jól emlékszem dolgon és hogy fürdés után vigyem magammal a gyereket a szomszédba.Oké, jó idő volt de még sem fogom kivinni!Erre le lettem hordva, hogy "rigolyás" vagyok meg a többi.Erre mondtam neki hogy mindenki h@lye csak ő nem, sajnos felemlítettem az anyukáját is, akit gyűlöl.És akkor eljárt a keze.Igen vissza ütöttem én is amminek az az eredménye hogy most itt ülök, felrepedt szájjal óriásira dagadt bokával és még ülni sem bírok, fáj a csontom.

Szerdán költözik!

Ne haragudjatok ha hosszú lett de most néhány napig ki sem megyek a lakásból (szégyellem magam) és jól esett kiírni magamból!

Tudom nem teljesen a kérdésedre válaszoltam!!!

Még egyszer bocsi.

Sziasztok!

Köszönöm a bíztatásokat!De az a nagy harci helyzet, hogy én ennek a verekedésnek ellenére még szeretem.Még ennyi év távlatában is.Tudom, nem így kellene felfognom, hanem hogy had menjen, mert ha 1* megtette, megteszi újra.Viszont tudom hogy nem ilyen!!!!!

És sajnos soha nem volt az a nagy érzelem kimutatós fajta, ezt fogadtam el lassan 7 éve.Nálunk viszont nem én vagyok a féltékeny, hanem Ő.Mintha a kisfiunkon és rajta kívül lenne más ffi az életemben.:)

De mindegy is!Ma már jó kedvem van, virággal és ajándékkal állított haza, és egy nagyon nagy öleléssel.Szeretnék adni magunknak még egy esélyt, már csak a gyermekünk miatt is.Akkor este nagyon elvetettem a sulykot, és ezt nem azért írom hogy pártoljam.Nem volt helyes amit tett, de én is hibás vagyok.Viszont most hogy megismertem erről az oldaláról is már tudom mikor kell becsuknom a számat, hogy ne legyen gond.A többi (kiszolgálás stb.) pedig már tényleg nem is tudom mi lenne velem ha nem kellene csinálnom.

Remélem egy icipicit meg tudtok érteni, és nem ítéltek el azért mert megpróbálom még egyszer.

Bár egy darabig még a másik szobában "lakik".És hétvégi programot szerveztem magamnak, itthon hagyom a pár hónapos babánkkal és a 3 kutyával no meg a 4 hörcsöggel, már csak azért is, hogy legalább 2 napot végig éljen egyes-egyedül.Mindenkinek hagyok enni, kivéve Neki.Hátha rájön.

De ha mégis gondban lenne, csak a másik városba megyek és anyáék is a szomszédban vannak.Szóval.....

Kedves kérdező:Nem nyavalygás amit érzel.Többfelé kell szakadnod és magadra/magatokra már nem is marad idő/erő.Napról-napra változik a helyzet, ne add fel.A párod is ráfog jönni, hogy attól hogy anyuka lettél, még ugyanaz a NŐ vagy, akibe beleszeretett és még TÖBB is.

Ha nem szeretne nem lenne már veled!!!

Megint hosszú lettem, bocsi!