Fordult már elő, hogy apuka végignézte a szülést és utána nem kívánta anyukát? Ez egy nagy félelmem, szülés előtt állok. Aki így járt, mi történt?

A válaszokat olvasva megerősödött bennem, hogy ez valóban ürügy! Ha apuka szeretné átélni a gyermeke születését, akkor nem úgy fog odaállni, hogy na látok egy véres, fájós szülést, hanem úgy, hogy látom világra jönni azt, akire közösen vártunk!

A kedvencem az a hozzászólás: szülőszobában elveszik a nőiesség. Ugyan már, ezt ő maga sem gondolhatja komolyan, mi lenne ugyan nőiesebb dolog, mint életet adni? Erre csak nő képes, tehát nőies. És ha valakinek az a fontos, hogy cicababa legyen a szülésén, az valóban ne engedje be a párját, de ha egy kapcsolatban csak annyi van, hogy a nő mindig tiptopp, soha nem fáradt, beteg, letört, vagy szomorú, soha nincs rossz napja, mindig ő a megtestesül istennő, az régen rossz. Neklem a jóban rosszban szó szerint jóban rosszbant jelent, nem csapom be a párom, hogy tökéletes vagyok, hiszen senki nem az!

Az együtt szülés egy fantasztikus közös élmény, és mivel a kapcsolatok élményekre épülnek, így sokkal erősebbé teszi. Ha a férfi nem akar bemenni, nem szabad erőltetni, de ha szeretne jelen lenni, akkor az nem lehet indok az önző kizárására, hogy ott anyuka nem a legjobb formáját hozza! A párom bent volt velem, azt mondta, sosem bocsátana meg, ha kihagynám, és egy percig sem zavarta semmi, ma már csak a szép részére emlékszik! A szex meg jobb, mint volt, csak kevesebb lett egy kicsit, de ez sem rajta múlik, inkább rajtam:(

Én személy szerint úgy építem a kapcsolatomat, hogy életünk végéig tartson, és ne hagyjon el a párom csak azért, mert nem vagyok szupernő, csak egy esendő ember.

Szia! Ajánlom neked az alábbi linket, ahol nagyrészt az apukák nyilatkoznak a szülés élményéről.

http://www.gyakorikerdesek.hu/gyerekvallalas-neveles__szules..

Én is azon a véleményen vagyok, hogy az csak kifogás hogy azért váltak el.

Egyébként meg mindenkinek aki közel áll a párjához és mindent meg tudnak beszélni, tudhatja hogy milyen típus. Bírná -e a dolgot vagy nem. Pl. Én tudom a férjemről, hogy egy finnyás személy. Beszéltünk róla terhességem elején, hogy én szeretném ha benn lenne mert nekem sokat jelenten és láttam, hogy csak azért mondta hogy jó, mert mondtam, hogy én szeretném. Aztán elkezdtünk róla beszélgeni és világossá vált előttem, hogy ő azt nem szeretné látni. Ezért nem is erőltettem. Annyban maradtunk, hogy majd amikor eljön az idő ő eldönti mikor jön be és meddig marad én nem akarok semmit ráerőltetni, pont azért, hogy aztán a sex fronton nehogy fordítva süljön el a dolog.

Nem gondolom hogy azért nem jött volna be, mert nem szeret, egész egyszerűen van aki az ilyesmitől nem fog elájulni és attól jobban szeretni és ugyanakkor van aki azt mondja, hogy a legszebb élmény volt amit átélt.

Mindenesetre sürgősségi császárral szültem, így ez nem is merült már szüléskor fel, mert nem lehetett bent.

én párom azt mondta mikor 1 napos volt a fiam, hogy p*ncira még gondolni se tud. szex az ezentúl nem élvezet neki, hanem "gyerekcsinálás" mert látta, hogy én hogy szenvedtem egy nagyon jó este után.

de hamar elfelejtette ;) 6. heti kontroll után már nem pont erre gondolt :D

gyors és könnyű szülést!

a vajúdásnál is láthat olyat ami kedvét szegheti.. én hánytam,mindenféle folyt belőlem, 10 percenként turkáltak bennem 3an,aztán még fel is vágtak.

férjem végig ottvolt,szülés után 4héttel pedig már vígan szexeltünk,szinte letépkedte a ruhám,ez azóta sincs másképp.

szóval: ha igazán szeret ettől nem hagyhat el csak kifogás.

szerintem

Nálam anyukám volt bent és én ennek nagyon-nagyon örültem! Nagyon örültem az apuka hozzászólásának.

"A másfél éve érintetlen anyuka" :-)