Ikreknek hasonló vagy különböző neveket adnál? És hogyan öltöztetnéd?

Én vagyok az említett ihlető kérdés "szerzője". A saját kérdésemhez már kiírtam, de itt is kifejtem. Egyre biztosabb, hogy a lányaink neve Damira és Dinara lesznek. Akkor most mondok egy még érdekesebbet: van már egy lányunk, Derien.

Nekünk is vannak már ugyanolyan és színben eltérő ruhák. Elképzelhetetlennek tartom, hogy miden teljesen más legyen majd a későbbiekben. Például, ha gumicsizmát választok nekik, az is biztosan ugyanolyan lesz. De! Mint írtam, nem fognak egy csoportba vagy osztályba járni. Ha az egyiket például a zene fogja érdekelni, a másikat meg a sport, hajlandó leszek külön suliba is vinni őket. (Oviban gondolom ebből nem lesz gond, de a csoport nem lehet ott sem azonos.)

Nem tudom, hogy a névvel mi a baj. Korábban szokás volt a gyerekeket a szülők után elnevezni. Az pedig esetleg konkrét nyomással is járhatott eszerint a felfogás szerint. Hiszen akkor ezek szerint "méltónak" kellett lennie a névhez.

Szerintem ezzel nem akadályozom őket semmiben. Ha az egyik a függönyön akar mászni, a másik meg virágot szedni, akkor a ruhák ebben nem fogják akadályozni. Sem a nevük. Szerintem... :)

9_es vagyok. A külön csoporton, osztályon azért gondolkodj még. Vannak ikerpárok, akiknek ez jó, vannak akiknek meg nagyon nem.

Az enyémek együtt járnak. Külön barátaik vannak, más érdekli őket, de a fél szemüket egymáson tartják, nem lenne szerencsés szétszedni őket. Rivalizáló, vagy külvilágot kizáró ikerpárnál meg a külön osztály a jobb.

Figyeld majd őket és látni fogod, nekik melyik verzió a jó. De előre eldönteni nem jó lépés.

A nevek meg... én elég elfogadó vagyok ezen a téren, de nem esik jól kimondani egyiket sem. Nem,az a baj, hogy ritkák, vagy különlegesek, csak valahogy nem gördülnek.

Egyáltalán nem szeretném, hogy teljesen egy közösségbe járjanak. Sajnos van nagyon rossz példa a közvetlen környezetemben. A testvérem lánya és annak az unokatestvére 2 hét eltéréssel születtek. A közös mamánál nagyon sokat voltak együtt. Aztán közös óvoda, most iskola. Az ovi jól telt (azt gondoltuk). Az iskola viszont! Most felsősök, hamarosan végeznek. Alsóban csak azt lehetett észrevenni, hogy mindig együtt játszanak. A gondok ezután kezdődtek. Elkezdtek rivalizálni. Ezen kívül az egyik képtelen ismerkedni, ahol nincs ott a másik lány. Borzasztó. Mindig látják egymást, hogy kinek mi megy jobban. És nyilván az egyik jobb képességű. Már már nagyon rossz a viszony a két lány között.

Van mind a kettőnek egy testvére. Ők 1 hónap eltéréssel születtek, viszont nem egyneműek. Nekik semmi bajuk. Teljesen más érdekli őket és jól megvannak.

Ezzel azt akarom mondani, hogy esélyt sem akarok adni annak, hogy valamelyik a másikra hagyatkozzon örökké és képtelen legyen a kapcsolatépítésre. Szóval ez elvan döntve és nem akarom, hogy egymáson tartsák a szemüket, éljenek csak úgy mint két külön testvér. És igen, bármilyen drasztikusnak is tűnik, ezt eldöntöttem. Még gyerekek lesznek. Erre vagyunk mi szülők. Hogy a pillanatnyi öröm helyett mérjük fel, hogy a jövőre nézve mi lesz igazán jó.

Derien, Dinara, Damira.

Egyik szörnyűbb, mint a másik.

Tudnám, minek írtál ki kérdést, szerintem a 'ki tud minél hülyébb nevet adni' verseny aranyérméért küzdesz...

Ikerlanyaim: Zita és Blank

Ikerfiaim: Krisztián és Olivér

Vannak egyforma ruhaik is, de gyakoribb az ha ugyanolyan típusú de más színű ruhát adok rájuk.

A lányok nagyon hasonlítanak, de nem egyformák. Őket könnyű megkulonboztetni. A fiúk meg picik, egyelőre egyformanak tűnnek, de ők is két peteju ikrek. Gondolom ahogy nőnek elő fognak jönni a kulonbsegek.

Különböző neveket adnék, csak egyforma hosszút, mert tiszteletben tartom hogy ők külön személyiségek.

Egyformában nemigen járatnám, eddig egy gyermekem van, vele is sokat pattogok, csak kikapok valamit a ruhásszekrényből es hajrá.nem vagyok a szekrény előtt állo morfondìrozó típus.van leehetős koszolhatos ruhája meg szépek meg évszaknak megfelelők 3s ennyi.

19-es, én írtam a rivalizáló ikreket. Az enyémek nem ilyenek, de dok ikressel tartunk kapcsolatot, ők meséltek. Volt, akinél a pszichológus javasolta a külön osztályt. Tudod, nálun más a rivalizâlàs, mint a sima tesóknál. Nem egészséges versenyszellem, ami építő, azért küzdenek, hogy megkülönbözteessék magukat a másikról. Volt olyan ikerpár a körben, akiket annyida lekötött a rivalizálás, hogy szinte csak ezzel foglalkoztak. Amint külön kerültek, ez normalizálódott, javultak az eredményeik, könnyebben barátkoztak, és otthon is nyugodtabb lett az élet.

Az enyémek meg inkább inspiráljàk egymást, egyfajta biztonságit nyújtanak egymásnak, és ebből a védett pozícióból könnyen barátkoznak, nyitnak, teljesítenek. Nekik jobb együtt.

Ezért írtam a leendő ikres anyukának, hogy először ismerje meg a gyerekeit, hogy ők hogyan kezelik az ikerségüket, és ennek fényében döntsön.

Nem nagyon érdekelte, de ő tudja.