Gondolni kell a meglevő gyerek jövőjére is, mielőtt másodikat vállalunk? Mennyire?

Ha nem akartok másodikat (és ezt érzem az írásodból), akkor ne legyen. Ez a legfőbb kérdés szerintem. Ha szívből, tényleg szeretnétek másodikat, akkor ezek a kérdések (a ti anyagi helyzetetekben) szerintem nem is merülnének fel.

Nekem van egy testvérem, nagyon jó a kapcsolatunk. Gyerekkoromban játszótársam volt, majd az egyik legjobb barátom, és az egyik ember a kevés közül, aki nagyon jól ismer és akire mindig számíthatok. Nem tudom elképzelni, hogy jobb lett volna egykeként. Oké, akkor is lettek volna játszótársaim, barátaim, de a testvér más, legalábbis ha olyan jó a kapcsolat, mint nálunk. :)

Átlagos család vagyunk, az egyetemet a szüleim csak részben tudták finanszírozni, mellette vállaltam diákmunkát, semmi bajom nem lett tőle. Tandíj nem volt, mert jól sikerült az érettségim. Jó eredménnyel végeztem az egyetemet, mellette megtanultam (viszonylag kis felelősség mellett), mi az a munka, hogy osszam be a saját pénzem, tapasztalatot gyűjtöttem, és előnnyel indultam az álláskereséskor. Az albérlet drága lett volna, ezért kollégiumban laktam, és imádtam, életem legjobb évei közé sorolom. Anyuék nem tudták nekem "megmutatni a világot", ezért gyerekkorunkban Magyarország tájait fedeztük fel (imádtunk minden hazai nyaralást), sátoroztunk, balatonoztunk, túráztunk. A világot persze én is látni akartam, ezért az egyetem alatt a spórolt pénzemből, illetve egyetemi lehetőségek révén kezdtem utazgatni, azóta pedig a fizetésemből is telik rá. És most sokkal jobban tudom ezt becsülni, sokkal jobban értem a világot, mintha 10 évesen mentünk volna különböző országokba. Egy gyereknek igazából mindegy, melyik országban van, hol nyaral a család, élmény szempontjából a Balaton is lehet olyan jó, mint a tengerpart. :)

Most 28 éves vagyok, van egy (magyar mércével) viszonylag jól fizető állásom (amit a diákmunkámnak köszönhetően szerezhettem, a diákmunkát meg annak, hogy anyuék nem tudtak mindent fizetni!), van párom, akivel együtt élünk egy 2 szobás, tágas albérletben, és jövőre tervezünk saját lakást venni. 2-3 éven belül esküvőt, gyereket szeretnénk, mindezt önerőből, saját pénzből. Minden évben belefér egy külföldi nyaralás, majd autót is szeretnénk, csak most még feleslegesnek tartjuk, mert nem használnánk ki.

A tesóm kb. hasonló élethelyzetben van. Mindketten sínen vagyunk, semmiben nem szenvedünk hiányt, és boldogok vagyunk, pedig a szüleink a leírásod alapján sokkal rosszabb anyagi helyzetben vállalták be a 2. gyereket, mint amilyenben ti vagytok. Számomra egyértelmű, hogy sokkal inkább a testvért választanám, minthogy az egyetlen gyerek mindent készhez kapjon, amikor pár év múlva önerőből is elérheti.

De ez persze a ti döntésetek. :) Ha nem szeretnétek, akkor ne vállaljátok be csak azért, hogy másoknak és a társadalomnak megfeleljetek. Egyetlen gyerekként is lehet nagyon boldog gyerekkora, és persze vannak rossz testvéri kapcsolatok is.

Én nem tudom ti hogyan gondoskodtok a gyereketek jövőjéről, de mi pakolunk a jelenlegi egy szem lányunknak havonta egy fix összeget félre, 18 éves koráig. Terhes vagyok a másodikkal és ha megszületett, neki is félretesszük ugyanazt!

Nekem egy totál nyugodt kislányom van, nem is aggódok a második baba miatt sem. Ok nélkül nem vonyítanak egész nap, illetve a másodiknak abba kell belenőnie, hogy nem csak Ő van a világon.

Mi azt kalkuláltuk bele, hogy az anyagi biztonságunk megmaradjon! A ház akkora, hogy 3-4 gyerekkel is kényelmesen elférnénk (1 héten belül kész a bővítés), hitelünk nincs, van két autónk. Nekem az autóm spec nagyon fontos, mert nekem ez ad egy kis szabadságot! Úgy gondoljuk nem fog gondot okozni továbbra sem évi egy nyaralás, meg néhány nap gyógyfürdőzés télen, illetve beülni egy-egy kávézóba,cukrászdába.....Ja és a gyerekek is megkapjanak mindent, amire szükségük van.

Nálunk harmadik gyerek nem lesz (mindenki meg is lepődik rajta), de nem anyagi okok miatt, hanem azért, mert úgy gondoljuk nekünk kettő való! :)

Alaposan gondoljátok át! Ha féltek tőle, inkább maradjon egyke! :) Semmi hátránya nem lesz abból sem!

Ha az ember szeretne 2. gyereket, és normál körülmények között él (tehát nem hónapról hónapra kuporgatva meg ilyesmi), akkor szerintem aki akar az fog is szülni. Aki meg nem akar, az kifogásokat keres.

Az hogy mi lesz 20 év múlva még a jövő zenéje, csak emiatt nem vállalni 2. babát nekem nem lenne meggyőző érv. Ha nektek az akkor ne szülj. Ha mindenképp milliókkal akarod évente támogatni a gyereket 18 éves korától és szerinted csak akkor érdemes még egy gyereket világra hoznod, akkor tényleg ne szülj többet.