Gondolni kell a meglevő gyerek jövőjére is, mielőtt másodikat vállalunk? Mennyire?

Ahogy leírtad az anyagi helyzeteteket szerintem simán beleférne még egy baba, szóval nem anyagi alapon kéne a ti esetetekben dönteni, hanem hogy szeretnétek-e még egy babát vagy sem, lenne-e elég türelmetek hozzá.

Kifogást mindig lehet találni ha valaki mért nem szeretne, nincs is ezzel semmi baj, de ennyivel 1 gyereket se vállalhatna az ember mert mi lesz ha történik valami. Nem kell minden forintot kicentizni ha amúgy jó körülmények között éltek.

Nekünk 2 van, nem élünk rosszul, van megtakarításunk is, mindig egyértelmű volt hogy akarunk kis tesót, mert nekünk így kerek a család, szerettünk volna testvért mindenképp.

(Nekem nincs testvérem, mindig nagyon hiányzott, plusz szüleim korán meghaltak kb. nincs rokonom, persze nem emiatt vállaltunk 2 gyereket, ez csak egy példa)

Ez szerintem nem csak ezen múlik...inkabb azon,hogy mennyire akarjátok...az irasodbol szamomra az jon le,hogy nem annyira...

Aki meg akarja,az bevallalja ilyen korulmenyek kozott nyugodtan..

Mi a férjemmel ket gyerekben biztosak voltunk,a harmadik volt kerdeses(vegul lesz)..

En azt mondom mindent megkaptunk a szüleinktol,pedig nem "mutattak meg a vilagot" ,egyetemi oktatasunkat finanszírozták,ahogy a testverunket is,pedig messze nem a felső tizezerbol jottunk...

Szerintem aki nem a teljes semmire vállal,célokkal,tervekkel gyereket,az meg fogja oldani annyival,amennyit akar,es a "tavoli jövő " nem akadalyozza meg őket tobb gyerek vallalasaban...

Persze hogy meg kell gondolni. Anyagilag és érzelmileg is.

Nálunk az első (és jelenleg egyetlen) gyerekünk már születése óta annyiban van, mint 2-3 átlagos gyerek. Többféle (egymást erősítő) betegség + megkésett mozgásfejlődés miatti fejlesztés. Valószínűleg nem lesz testvére, mert bár egy-két "átlagost" simán elbírna a kassza, de még egy "extrát" nem.

Ha a kisebbel is végig kéne járnunk ugyanezt az utat, kikészülnénk. És nem csak anyagilag lenne nehéz, hanem érzelmileg, szellemileg is.

Nekünk 1 gyerekünk van. 3 éves, és nem lesz testvére. Anyagilag elbírnánk, de szellemileg, érzelmileg nem. Mindkettőnknek van testvére (nekem több is), senkivel nem olyan a viszony, hogy ezért érdemes lenne. Az egyke barátnőmmel a legszorosabb a viszonyom.

Egyszerűen nem érezzük a késztetést még egy gyerekre. A fiam is nagyon magának való, nem keresi a gyerektáraságot annyira. Sőt. Azt érzem, nem szeretnék senki olyan kis embert, aki elveszi a fiamtól az időm, energiám, figyelmem. Tudom hülyén hangzik, hisz ő is a gyerekem lenne, de akkor is.

Arról nem is beszélve, hogy tökéletes terhességem volt, gyors szülésem. Nyugodt természetű a fiunk, soha semmi probléma nem volt vele (eddig). Na most még egyszer tuti nem lene ilyen "szerencsénk". És mindig csak arra gomdolnék, hogy ő miért nem olyan jó mint a fiunk..

Szóval nekünk így kerek az életünk. Nem lesz több gyerekünk.

Csak egy pelda.a szuk csaladbol...

Paromek 3an vannak testverek.a 3.a paromnal 8 a noveruknel 10 evvel fiatalabb.

Paromek nem mentek egyetemre,mindent maguknak hoztak ossze.nem lett alajuk tolva se lakas,se auto,se jogsi semmi.ember lett beloluk.tudjak ertekelni a dolgokat.

A huguk...nah hat..neki van diplomaja,kapott lakast,konkretan a szulok fizetik mindenet.budos neki a munka.semmi nem eleg jo.volt egy csomo helyen nyaralgatni.egy hisztis p.csa.

Nalunk 3 gyerek van.frankon megelunk.mi teszunk felre a gyerekeknek havi 30ezret fejenkent.de nem fogjuk minden hulyesegre a kezukbe nyomni.majd ha ertelmes dologban kell segitseg.

Nalunk is lesz sajat lakasuk,a csaladban eleg sok lakas,haz van kiadva.de normalis keretek kozt kapjak majd meg.

Ha akartok masodikat legyen,ha nem akartok ne legyen.

Es nem azt mondom,hogy Ti is elkenyeztetitek a gyereketeket.nem ismerlek,ez csak egy pelda volt,hogy mi lehet abbol a gyerekbol aki megkap mindent a semmiert.