Előre félek, tényleg ilyen az élet babával?

Amit leírtál az első 2-3 hónapra igaz, amikor a napirend még csak alakulóban van, még nem hangolódtatok egymásra a babával, és a tapasztalatlanságból adódóan minden sokkal több időbe kerül.

Később az anyuka is megnyugszik, a baba elkezd mozogni (forogni, kúszni, mászni), felfedezi a világot.

Kb. a 6. hónaptól napról-napra érezhetően egyre könnyebb a dolog.

Addig pedig valóban nem szégyen kérni ill. elfogadni a segítséget, nekem anyukám főzött az első hetekben, anyósom pedig vasalt, a férjem vásárolt, a takarítást közösen intéztük.

A "nem lesz semmire időd" szöveg nekem azért furcsa, mert ahány babás és kisgyerekes ismerősöm van, egy kivételével valamennyien dugig posztolják a facebookot képekkel, idézetekkel, üzletelnek a városi csoportban, sétahelyeket és recepteket kérnek, stb. Biztos vagyok benne, hogy nem sétagalopp, és vannak egészen nehéz esetek, de ezt az állandóan olvasható siránkozást nem értem.

Két-három óvodás-iskolás gyerek és egy nyolcórás meló együtt, na az tényleg szívás.

Nekem 2 van, egy 1 és egy 2,5 éves. Ameddig a kisebb meg nmem született, addig mindenre volt időm. Aztán 2-8hónapos kora között megint, mert a nagyobbat este felpakoltam külön és leléptünk csak ketten vásárolni magamnak pl., végülis vele együtt lett időm mindenre.

Most megint nem nagyon van, mert

1. a nagyobb anyás lett, mindent velem akar csinálni, pisilni is

2. a kisebb megy világgá, de még nagyon oda kell rá figyelni

3. elkezdtem dolgozni, egyelőre itthonról szeptemberi bölcsikezdésig, de a napi 8 órát hoznom kell és csak akkor tudom, amikor 7kor már lefeküdtek aludni. A munkahelyemre jön velem a 2 gyerek, ameddig nincs bölcsi pl. az is izgalmas nap olyankor.

(4. szeptembertől másoddiplomára megyek, az még érdekes lesz majd és 3. gyereket is pár hónap múlva elkezdjük)

Segítségem az apjuk van, az sokat számít, hogy a fürdetést pl ő átveszi, illetve néha néha a nagyik eljönnek egész napra 200km-ről látogatóba, de ezek mellett is van hol jobb, hol sűrűbb hónap. Azt nem mondanám, hogy nincs időm magamra, csak nem abban a sorrendben, ahogy gyerek nélkül és egy gyerekkel/egy babával még mentem világgá, bármit tudtam csinálni, még egyetemi találkozóra is jutott 6 hónapos korában. Szóval ez csakis rajtad, meg a te energiáidon múlik.

Nem minden baba ordít egész nap, éjjel, meg szopizik 3 óránként 2 órát. Ha igen, majd megtalálod a megoldást, hogy jó legyen :)

Ha meg lesz segítséged, akkor mégjobb a helyzet.