Miért mindig az anyós a fekete bárány?
Idősebb nő vagyok és anyós! Olyan sokat olvasom itt, hogy ilyenek vagyunk mi anyósok meg olyanok. Bele szólunk, és különben is mit értünk mi, ma modernebb a világ stb. Az én menyem is ilyen. Folyamatosan uszítja a fiúnkat ellenünk. Amit mondok kifordítja és úgy mondja tovább, a fiam nem is akar szóba állni velünk. Most született meg az unokám egy képet nem küldött hiába kértük az apjával. Nem erre neveltük! Az elején amikor jöttek elvárták, hogy mindent Ők kapjanak, mikor mondtuk, hogy ácsi vannak testvérek is, akkor megsértődtek.
Nem panaszkodni akarok, csak jelezni, hogy nem mindig Mi ANYÓSOK vagyunk a gonoszak.
Ez így van.Nem mindig az anyós a hibás. Szoktam itt olvasni olyan túlzásokat, hogy már az sem jó ha saját unokáját elkényezteti. Ezeket egy része kötekedés. Nem mondom az én anyósommal sem mindig értek egyet, de a családi béke többet ér mint a morgás.
Amúgy érdekes mert én az apósommal nem vagyok egy hullám hosszon.
De nem érdekel mert amíg úgy látom hogy a gyerekemet szeretik és jól bánnak vele, addig nincs baj.Nekünk meg nem kell mindig egy véleményen lenni!
Sajnos a legtöbb helyen a fiú a lány családjához húz egy idő után ha az asszony sokáig rágja a fülét!
Én sem szeretem az anyósomat mert ő sajnos mindent megtett azért hogy minket szét válasszon még két kisgyerek után is!Nem engem szánt a fiának és ezt a mai napig érezteti és nem csak velem hanem a gyerekekkel is mert egyáltalán nem kíváncsi rájuk!Mindezek ellenére én még mindig azt mondom a páromnak hogy néha meglátogathatnánk mert mégis csak az anyukája de őt ez nem érdekli a gyerekek végett!
Amúgy nálatok ezek szerint a menyed lehet a hunyó aki jól elcsavarta a fiad fejét!:(
Nálam pl azért fekete bárány az anyós, mert amikor meg tudta, hogy egyetlen fiának gyermeke fog születni, egy kicsi örömöt sem mutatott, hanem azon morfondírozott, hogy mit fognak szólni a szomszédok. Ugyanis nem vagyunk házasok a párommal... És így falun inkább szégyen a gyerek, mint öröm. Hát én ezért nem szeretem anyósomat. Nem tudom felfogni, hogy képes valaki a közösség véleményét az unokája érkezése elé helyezni.
Ennek ellenére én nem hergelem ellene a fiát. Nem szólok egy szót sem, megyünk is hozzájuk, de én megtartom a 3 lépés távolságot!
És irigylem azokat az ujdonsült anyukákat, akik jó viszonyban vannak anyósukkal. Nekem is könnyebb lenne, de ezt soha nem fogom neki elfelejteni. Főleg ha ránézek a gyönyörű kisfiamra, és eszembe jut, hogy van aki (a saját nagyanyja) nem örült neki. Még anyukámnak is azt mondta az anyós, mikor először jöttek látogatni a kórházba, hogy "Viszem a cuccokat az UNOKÁDNAK" Mintha az övé nem lenne...
Az a baj, hogy az anyóa-meny kapcsolatból is hiányzik a kommunikáció.
Honnan tudja az anyós, hogy nem úgy gondolja vagy szeretné az anyuka ha nem mondja?
Nekem is van anyósom, ő is szokott mondani/csinálni olyat amit én nem úgy tennék, de akkor mondom neki hogy én így szoktam. Semmi gondunk nem volt még, mert meg tudjuk beszélni.
Sokan úgy vannak, hogy jajj nem szólok neki, csak csúnyán nézek...Nem végeztek az anyósok gondoltolvasó tanfolyamot:)
Van egy sógornőm.Ő imádja anyukámat (az anyósát).Rábízza a gyerekeit naponta.Ha baj van, inkább őt hívja, mint az anyukáját.
Pár éve éjszaka az egyik babájához mentőt kellett hívni.Első volt, hogy anyut felhívja.Saját anyukájának nem is szólt, pedig nincsenek rosszban.
Szóval nem minden anyós fekete bárány.
Én annak idején azt hittem az én anyósom a legjobb a világon...tévedtem. :(
Mert nem házasodtunk össze, ahogy és ahol és amikor ő akarta. Aztán nem volt ott a gyűrűvételkor (naná, még ő akarta kiválasztani). Aztán mikor 12 hetes terhesen bejelentettük a babát...sírógörcsöt kaptam ahogy viselkedett. Addig évekig rágta a fülünket, hogy nagyi akar! lenni.
Nos mikor kiderült a baba 180 fokos fordulatot vett a kapcsolatunk. Hiába próbáltam meg a kedvében járni, vagy bármit tenni, mondani. :( Nekem életem legfontosabb eseményét a várandósságot tette tönkre a viselkedésével, állandó zaklatásával (bárcsak elvetélnél, meg sem érdemled a gyereket stb). Mikor mindennapos voltam és sajnos kórházban meg sem kérdezte, hogy hogy vagyok. Csak azt mesélte, hogy ő így, meg ő úgy ... meg milyen halálos balesetek voltak, meg hány gyerek halt meg valami repülőkatasztrófában...
Jött a válság, addigra már megbeszéltük a költözést, de csak akkor, ha megerősödik a baba. Nos...3 hetes picivel kirakott az utcára!!!
Jelenleg havonta 1 alkalommal 5 percre ugrik be, hogy "él még a kölyök" címszóval...
ÉN ezért utálom az anyósom.
10 hós miniszörnyeteg anyukája
Nekem is feltűnt, hogy sokan panaszkodnak az anyósukra! Az ilyen hozzászólások olvasásakor mindig az jut az eszembe, hogy ugyan ezek az emberek milyen anyósok lesznek majd.
Mondjuk az tény, hogy a mai világban - akár ismeretlenül is - az emberek szeretnek beleszólni, és belekötni mások életébe! Sokszor nem tanácsot adnak, hanem (tények ismerete nélkül) kioktatják a másikat.
Mit megadnék, ha az Én anyukám, vagy a férjem anyukája "beleszólna" az életünkbe! De sajnos ők már nincsenek velünk!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!