Vigyük magunkkal anyukámat és a lányunkat, vagy úgy jobb, ha itthon maradnak?
Júliusban lesz a vőlegényemmel az 5. évfordulónk és ezért szervezett nekem egy meglepetés hétvégét oda, ahol összejöttünk. És akkor lesz az egyik kedvenc énekesnőm koncertje is.
Szóval július közepén négy napot külföldön lennénk.
Viszont van egy 10 napos kislányunk, aki akkor lenne 7 hetes. Nem tudom, mi lenne a jobb megoldás.
Ha jönne velünk ő és anyukám is és a picivel lenne, vagy ha itthon maradna a lányunk mamával.
Azért is hajlok afelé, hogy maradjanak inkább, mert miután hazajövünk, rá 3 napra indulunk nyaralni és nem akarom, hogy teljesen összezavarodjon a napirend, vagy bármi ilyesmi.
Mi ez? A napi kedélyborzoló, népheccelő kamu?
Hagyd! Ha ez megfordult a fejedben, úgyse lehetsz valami jó anyja, biztos jobb lesz neki a mamával.
Én mindkét variációt jónak találom, viszont a párom és anyukám is azt mondják, jobb lenne, ha itthon maradna.
Hiszen ez az út kettőnkről szólna most, lehet, hogy a pici is nyűgös lenne idegen környezetben. Itthon pedig csak a saját ágyában lenne, megszokott helyen.
Ezt elfogadom én is, csak lehet úgy nyugodtabban szórakoznék, ha tudnám, hogy nem több, mint ezer km-re vannak tőlünk.
"Kedves" Utolsó!
Mi alapján döntöd te el bárkiről, hogy milyen anya?
Mert jól érzi magát és nem láncolja magát a gyerekhez? Vagy mert rábízza a saját anyukájára? Elég keserű életed lehet...
9 hónapig élt és növögetett benned, most, hogy megszületett 7 hetesen 4 napra magára hagynád..sőt 10 napos korában megfordul a fejedben, hogy magára hagyd 4 napra.
"Mert jól érzi magát és nem láncolja magát a gyerekhez? Vagy mert rábízza a saját anyukájára?"
Minek kellett a baba, ha nem tudod neki szentelni az idődet élete legelején? Azért erős túlzásnak tartom, hogy ha 7 hetesen nem hagyja magára az ember lánya a gyerekét, az azt jelentené, hogy odaláncolta magát a gyerekhez - ilyen negatív értelemben. Valójában az a normális, hogy az elején össze vagytok "láncolva".
Egyébként meg anyuka lettél, érezd jól magad, de úgy hogy gyereked van. Most már gondolkodnod kell és kompromisszumokat kötni. Az élet megváltozott.
Anyukád meg a te anyukád, nem a babádé..
Akkor is így van, ha nem tetszik.
Szerintem el kellene végre fogadni, hogy nem minden anyuka gondolkozik ugyanúgy a gyerekvállalásról.
Igen, anya lettem. De ez nem azt jelenti, hogy megszűntem nőnek lenni és 0-24 a baba mellett kellene lennem. Imádom a lányunkat, még csak 10 napos, de már nem tudnám elképzelni nélküle az életünket.
De tudom, hogy a kapcsolatunknak a párommal is szüksége van a törődésre. Nem most megyünk, mikor egy hetes múlt, hanem majd később.
Nem idegenre hagyom, hanem a saját nagymamájára, akit nagyon szeretek és megbízok benne, tudom, hogy jó kezekben lesz.
Több barátnőm hagyta már a nagyszülőkre a babáját és lám, ugyanúgy szeretik őket, nem álltak meg a picik a fejlődésben pár alkalom miatt...
Jobb a babának is egy kipihent, kiegyensúlyozott anyuka, mint egy kialvatlan, ideges.
Akkor sem hagynám otthon a babám. A baba megszületése óta anya vagyok, és leszek is. Anyaként is lehet Nő az ember.
Egyszerű a dolog: magaddal viszed a babád és kevésbé hangos helyen töltitek az évfordulót és jövőre halasztjátok azt a külföldi dolgot és akkor nagyjából lehet mamára bízni a babát (bár én akkor sem tenném, inkább 2,5 éves kortól)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!