Babáitokkal férjeitek nélkül is átmentek a férjitek szüleihez? S ezt elvárásból vagy önkényesen teszitek?

Általában együtt megyünk hétvégente, de voltam már egyedül is.

Nekem szerencsém van, tök norrmálisak, amióta ismerem őket (19 éve lesz)

Nálunk ugyanez van.

Nálunk nem szeretnek lenni anyósomék, mondjuk meg is értem az előzmények miatt, volt sok balhé, veszekedés, féltékenység. Mióta terhes lettem egy felszínes jó viszony van közöttünk a családi béke kedvéért és hogy az azóta már másfél éves gyerek nehogy érzékeljen ebből valamit. Hiába a jó viszony, én nem szeretem, rossz embernek tartom, sosem leszünk "barátnők". Ezt ő is érzi, tudja, hogy ezt már elszúrta.

Párszor bepróbálkozott, hogy menjünk át a férjem nélkül, de mindig elutasítottam, így feladta ezt. Ők jönnek ha hívjuk őket, de látszik, hogy feszengenek nálunk.

Egyébként heti szinten találkozunk velük, egy napot hétköznap náluk van a gyerek és hétvégén is át szoktunk menni.

Nekem kellemetlen és terhes lett volna ebbe a férj nélkül átjárósdiba belemenni, így rögtön az elején rövidre zártam.

Én ugyan át nem mennék!!!! Neked nem kötelességed az anyós seggét nyalni, nem téged nevelt fel, ezért ne várjon el tőled a normális viselkedésen, tisztelet adáson kívül semmit! A fia az már más....

Ne féljetek az anyóstól, régen én is beleestem ebbe a hibába,de a férjem mellém állt, és már tudják, ha kötözködnek a férjem sem megy! Tartsatok össze a pároddal, anyós meg kit érdekel! Hagyjon élni!!!

Én a párommal együtt se megyek szívesen hozzájuk... A gondolattól is rosszul vagyok, ha el kell mennünk hozzájuk. Ennek megvan az oka is! Amikor bejelentettük, hogy jön az unoka (első unoka), akkor nem örültek neki, mondván lakodalom kellett volna először. Nem vagyunk házasok, ők falun élnek, és szégyen gyalázat a szomszédság előtt, hogy házasság nélkül jön a baba. Szóval amíg terhes voltam addig se igazán érdeklődtek hogylétem felől, egyedül az aggasztotta őket, hogy hogy fogunk majd boldogulni egy keresetből (mellékesen hozzáteszem a párom nagyon jól keres, az én fizum az igencsak eltörpül az övé mellett).

Azóta megszületett a kicsi, gyönyörű édes kisfiú, és mostmár aztán imádnák! Minden hülyeséget összevásárolnak neki, és szó szerint követelik, hogy folyamatosan küldjünk nekik képeket!

Szóval én útálok hozzájuk menni, soha nem fogom neki elfelejteni, hogy nem fogadta örömmel és szeretettel a babát!!!