Hogyan segítsek nekik, hogy meg is hallják, amit mondok?

Sógoroméknak 2 hetes a kisfiúk. Hétvégén voltunk náluk, hát ami ott volt, azt nem könnyű leírni.

Mikor beléptem a szobába, muszáj volt rövid ujjúra vetkőznöm, mert olyan meleg volt.

A kicsi beöltöztetve: 1 hosszú ujjú body, 1 plüss rugi, + egy vastag plédbe becsavarva. Csodálkoznak, hogy állandóan üvölt a gyerek, éjszaka egy percet sem alszanak. Azt mondták, hogy nekik a védőnő azt mondta, hogy a szobában legyen nappal olyan 25-26 fok, fürdésre még melegebb. A gyereket 40foknál "hidegebb" vízbe nem fürdetik, mert a 36-37 fokos víz hideg neki, megfázik. A köldöke be van gyulladva, nem ápolják rendesen. Kb. 1 cmre ki van dülledve és nagyon vörös az egész. Ha csak hozzáér, már üvölt a gyerek. Körbe letörlik, rá egy vagon hintőpor, kb. 5-6 db gézlap és annyi a köldökápolás. Nagyon hasfájós a kicsi, de egyszer sem büfiztetik szopi után, csak oldalra fektetik. A baba meg szabályosan nyekereg, húzogatja a kis lábát, mert annyira fáj neki. Mikor ott voltam, masszíroztam neki, a karomra hasra fektettem, rendesen látszott rajta, hogy mennyire jó neki.

A gyereket nem hozzák ki a lakásból legalább 1 hónapos koráig, de még csak levegő sem érheti.

Szegény sógorom tőlem kér tanácsot, sokszor este 11kor hív, de hiába mondja el, amit én mondok, az nem úgy van, hülye vagyok, hülyeségeket beszélek, mert az anyósa és annak az anyukája majd tudják, hiszen ők már felneveltek mennyi gyereket, az én fiam meg még csak fél éves.

Sokszor hazamenni sincs kedve munkából, mert tudja, hogy csak a veszekedés lesz és hiába tesz, mond bármit, az úgy nem jó. Én beszéltem az élettársával hétvégén, de láttam rajta, hogy egyik fülén be, a másikon ki. Sajnálom a sógoromat, na meg azt a pici fiút is.

Tudom, az ő dolguk, és nem igazán akarok beleszólni, de látom a kisfiún is, hogy szenved, a csaj meg nem hallgat senkire, csak az anyukájára és a nagymamájára.