Tényleg felelőtlenség, ha a baba nem velünl alszik egy szobában?

Nekem van egy nagyon jó barátnőm, aki csecsemősként dolgozik egy kórházban, és ő ajánlotta még terhesként, hogy ha lehet, külön szobába tegyük már az elejétől, mert jót teszünk magunknak is, meg a babának is. Igy is tettünk, ahogy hazaértünk a kórházból, onnantól az ő kis kuckójában aludt, mondjuk panelban lakunk, kicsi a lakás, ugrottunk, ha kellett. :)

Nagyon szereti a helyét, már egy éves elmúlt, és ha álmos napközben átmegy, és ácsorog a kiságya előtt, hogy ő belefeküdne... :)

Nagyon jó döntés volt, ma sem csinálnám másképpen.

Mi úgy terveztük, hogy pár hétig a mi szobánkban alszik, de nem velünk, hanem kiságyban, aztán olyan két hónapos korában átszoktatjuk a szobájába. Hát, egy hónapig volt velünk. Az altatás este egy rémálom volt, sokszor 2-3 órákat kínlódtunk vele. Aztán rájöttünk, hogy talán mi zavarjuk, hogy beszélgetünk, tévézünk stb., másnap pedig kipróbáltuk a szobáját. Hát, azonnal megszűntek a gondok, jól alszik, sőt, hamarosan elkezdte átaludni az éjszakát, előtte 2x kelt éjjel. Azóta a saját szobájában alszik, így sokkal többet pihen mindenki.

Szerintem nem rossz a külön szoba, nálunk a babának is sokkal jobb így.