Apuka mennyire veszi ki a részét a baba körüli teendőkben?

Nálunk teljes mellszélességgel belevetette magát a baba körüli teendőkbe.

Pelenkázik, etet, szinte csak ő fürdet. Sőt, ha szabadnapos, akkor a reggel a szoptatás utáni tápszerpótlást-büfiztetést is átveszi és visszazavar aludni.

Néha már én érzem "furcsának", hogy ennyi mindent megcsinál :) De látom rajta, hogy szívesen csinálja, mert sok-sok évet várt a kislányunkra.

Esetleg próbáltad már vele ezt megbeszélni? Ha igen, akkor mit reagált rá?

2. vagyok

Első, mintha magunkat olvasnám :)

A köldökcsonkon mosolyogtam, mert az én nem mertem feszegetni, hogy alatta is porozzam. Az apja viszont seperc alatt leápolta :)

Vannak ilyen apukák. Nálunk is kábé ez ment első babánál és most szerintem második alkalommal is ez lesz. Nekem is nagyon rosszul esett és lehet most is rosszul fog esni, de szerintem nem direkt csinálják. Viszont terhesség alatt nagyon figyelmes.

Hétköznap 6-ra jár dolgozni-igaz, csak fél órával előtte kel. Sokszor 6 napot dolgozik egy héten, így azt hiszem kijár neki, hogy legalább egy nap ne kelljen felkelnie. Otthon azért más, mert pihensz, esetleg visszaaludhatsz.

Mikor meg délután hazajön fáradtan a munkából, egy kicsit le szeretne ülni nyugton, ez érthető. A mi 4 éves lányunk egyből apuka nyakába ugrik és kicsit játszik vele. Ez már nekem nagy segítség, hogy onnantól kezdve inkább ő ugrál a gyereknek, ha valami kell. Éhes, szomjas, ilyesmire gondolok. Mikor baba volt, nem igazán pelenkázta, nagyon ritkán, persze rosszul esett a dolog, de a pelenkázás nem az ő műfaja. Így hát átadtam neki a fürdetést, szerintem most is így csinálom. Fölkelni 80%-ban én keltem fel lányunkhoz mindig is, kivéve, ha valamiért nem ébredtem föl. De igazándiból a gyerek is inkább engem kért, meg én akartam átmenni hozzá legtöbbször. Egyébként mikor már mind a ketten itthon vagyunk akkor fele-fele arányban látjuk el a lányunkat-terhességen kívűl. De amíg itthon vagyok a babával, nem várom el tőle, hogy sokat besegítsen a házimunkába-csak a férfias dolgokat csináltatom meg vele. Csak egy évet maradok majd itthon, aztán visszamegyek dolgozni, aztán megint fele-fele arányban látjuk el a gyerekeket majd.

Én úgy oldottam meg egyébként, hogy én is tudjak tovább pihenni hétvégén, hogy direkt később fektetem le:D 4 évesnél még beválik, babánál nem igazán fog, de baba korában még nem is kell úgy felkelni, magam mellé fektetem és elvan ott mellettem-legalább is lányom elvolt:D 16 hónaposhoz már fel kell kelni, kivéve, ha be tudod tanítani a 6 évest, hogy játszon a kicsivel. Be kell őket tanítani, hogy hétvégén ha felébrednek, akkor nem zavarják anyut, aput. Na persze egy 16 hónapos ezt még nem tudja teljesíteni, de egy 6 éves lány már símán, és ő már tud adni inni, esetleg enni a kicsinek. Más kérdés, hogy pelust lehet nem tud cserélni, de szerintem arra is betanítható már egy 6 éves. Tanítsd be ezekre a dolgokra. Nem lustaságból csupán, de jó, ha tanul egy kis felelősséget, meg alkalmazkodást, önállósodást. Javára is válik a dolog.

Mindenben segít a férjem másfél éves fiúnk és 4 hetes lányunk körül, egyedül a pelenkázást nem vállalja ha nem muszáj, de ha kell megcsinálja. Vigyáz rájuk munka után, hogy tudjak kicsit tenni-venni, rendet rakni. Este fürdet, öltöztet, altatja-eteti a kisebbet (a nagyot már nem kell, de előtte őt is altatta és etette). Hétvégén ha elalszom délután amíg a gyerekek is alszanak, ha fel kel a kisfiúnk ő ugrik hozzá és hagyja hogy én még aludhassak picit. Reggelente én tekintettel vagyok rá, hétvégén főleg, amíg a kisfiúnk be nem trappol hozzá addig hagyjuk aludni. Mielőtt gyereket vállaltunk én megmondtam neki hogy nem csak magamnak szülöm őket, szóval kell a segítsége bőven. Kisfiúnk születése után fél évig nem segített nagyon sokat, de akkor is ha megkértem valamire megcsinálta. Aztán fél év után besokalltam hogy majdnem mindent én csinálok és szépen bevontam őt is sok mindenbe.

Mindamellett hogy természetes, hogy segít, nagyon hálás is vagyok neki. Én nem ezt láttam otthon, apu mindig dolgozott majd pihent, anyu csinált velünk mindent egyedül, én ezt nem akartam nálunk is.

Én egy "önző disznó" vagyok. :)

Párom segítene de én nem merem rá bízni a picit. Egésznap sürgök-forgok. De én nem engedem neki féltem a csöppöm. Egyedül fürdésnél segít meg fürdés előtt szellöztet. Mást nem engedek neki..majd ha lesz tartása akkor. :)