Kedves anyukák! Ha lenne egy meleg fiatok, támogatnátok-e abban, hogy a párjával örökbefogadjanak egy kisbabát? Miért igen/nem?

Én leszbikus vagyok és mindenképpen szeretnék majd gyereket egy nap.

Átlagos magyar családban nőttem fel és 100%-ban úgy érzem, hogy egyáltalán nincs értelme az "apa-anya" szerepekről.

Olyan család kell a gyereknek ahol szeretik, legyenek bármilyen neműek a szülők.

Azt már meg sem említem, hogy milyen tévképzetek élnek az emberek fejében a homoszexuális kapcsolatokról-szerepekről.

Olyat felhozni, hogy mi újság a semlegese, nem bináris, kétnemű és úgy általában véve a harmadik nemű emberekkel már teljesen felesleges.

Kedves Kérdező!

7-es válaszoló vagyok. Hol olvastál olyat a válaszomban, hogy a szereptanulás miatt nem támogatnám a melegek örökbefogadását? Ilyet nem írtam (az anya szerepét tartom nélkülözhetetlennek, nem a mintát), ugyanakkor vitatkozni sem szeretnék azzal az evidenciával, hogy az első számú szocializációs közeg a család, és bizony az ott látott minták egy életre meghatározóak. És tény, hogy az átlagostól eltérő családmodell nagyon komoly bizonytalanságot válthat ki egy fejlődő személyiségből. Ami pedig az alkalmatlan anyákat illeti: olyat sem írtam, hogy minden anya alkalmas az anyaszerepre, de közben meg itt minden „támogató” úgy tesz, mintha attól, hogy valaki meleg, mindjárt alkalmassá is válna az anyaságra/apaságra. Pont ugyanúgy nincs erre semmi garancia, mint heteroéknál, ugyanakkor kapásból adott egy torz családmodell.

És egyébként meg nagyon jellemző, hogy a „támogató” oldalon állók megint nagyon túllőnek a célon, mert ők aztán baromira felvilágosultak, meg toleránsak, ugyanakkor simán lehomofóboznak a józan megfontolásból leírt véleményem miatt, és azt egy csomóan nem veszik figyelembe, hogy talán nemcsak a meleg pár, meg a nagyszülők igényeire kellene tekintettel lenni, hanem arra a szerencsétlen gyerekre is. Aki azt gondolja, hogy jelen pillanatban a magyar társadalom azon a fejlettségi fokon áll, hogy egy kisgyereket ki lehet tenni ennek, az vagy nagyon szűklátókörű, vagy csak simán semmi tapasztalata nincs a gyerekközösségek viselkedéséről. A gyerekek nagyon kegyetlenek tudnak lenni, és nem mindenkit nevelnek otthon toleráns szülők. És a társadalom szemléletét nem ott kell elkezdeni formálni, hogy egy kisgyereket dobunk az oroszlánok közé. Egy olyan társadalomban, ahol szükség van melegfelvonulásra ahhoz, hogy az ország megmutassa, milyen rohadt elfogadó, ott még nagyon sok hiányzik ahhoz, hogy ne falják fel elevenen egy meleg pár gyerekét.

És az ok nélkül beszólogatók kedvéért: vannak meleg barátaim, ismerőseim, sőt, még rokonom is. Nem ez alapján ítélem meg őket, hanem az összes többi jellemvonásuk mentén, de ettől még nem támogatnám, hogy örökbefogadjanak. És nem azért, amit a hálószobában csinálnak, hanem a korábban már leírt, szerintem végtelenül logikus okok miatt.

Nyugaton nevelnek azonos nemű párok gyerekeket, semmiféle problémája nem származik ebből a gyerekeknek. Ezt a HOMOFÓBOK mindig elfelejtik, csak a marha nagy racionális érvek.

Társadalmi normákba beletörődni, hogy jó'van akkor, inkább ne csináljunk semmit, nincs mit tenni, az pedig tipikus magyar hozzáállás.

Kedves Kérdező!

Elnézésedet kell kérnem, a "támadás" nem neked szólt, hiszen te tényleg semmi bántót nem írtál, viszont a tieddel együtt olvasott néhány kevésbé intelligens hozzászólás sajnos így csapódott le, semmiképp ne vedd magadra.

Ezt az anyaszerep dolgot nehéz szavakkal leírni, mert itt számomra az érzelmi kötődés az, amit nélkülözhetetlennek tartok. Valószínű, ebben az is közrejátszik, hogy az én anyukám mindig kitüntetett helyet foglalt el az életemben, én nem tudok elképzelni boldog életet egy hozzá hasonló figura nélkül, és mivel így van, nem tudok támogatni egy anya nélküli családmodellt. Ugyanígy nem támogatnám azt sem, hogy egyedülálló hetero férfiak fogadhassanak örökbe.

Ez a nevelőotthon kontra örökbefogadás dolog pedig szerintem egy rosszul feltett kérdés, vagy pedig nekem vannak hiányos ismereteim ezzel kapcsolatban. A nevelőotthon - úgy tudom - nem az örökbefogadás alternatívája. Nevelőotthonba jobbára azok a gyerekek kerülnek (legalábbis személyes tapasztalatom szerint, ugyanis én csak ilyen nevelőotthonbeli gyerekeket ismerek, nem is keveset)akikről a szülők nem mondtak le, de nincs lehetőségük/hátterük/kedvük a nevelésükhöz, illetve a szülők börtönben vannak, vagy éppen olyan borzalmasak az otthoni körülmények, hogy kiemelték őket a családból. Akit kisbabaként örökbe adnak, az a legritkább esetben kerül nevelőotthonba, vagy leginkább soha. Az eredeti kérdés pedig kisbabára vonatkozott, akikre meg tényleg hosszú tömött sorokban várnak a hetero párok.

Az teljesen természetes, hogy a nevelőotthonnál szinte minden jobb, de azt a kérdést továbbra se felejtsük el feltenni, hogy egy nevelőotthonbeli gyerek vajon szívesen kerülne-e meleg szülőkhöz. Ha az az adott kisgyerek erre azt válaszolja, hogy igen, ő szeretne ennek a két apukának/anyukának a gyereke lenni, én leszek az első, aki aláírja az örökbefogadási papírokat, már ha ehhez az én beleegyezésem kell. :)

(A torz kifejezéssel pedig senkit nem akartam bántani, de nem igazán tudom, mit lehetne helyette: irreguláris? És egyébként lehet ezt rossz néven venni, de pont ugyanígy torz családmodell az is, ahol pl. anyuka és nagymama nevel fiúgyereket, és sajnos tény, hogy hosszú távon nagyon megsínyli a gyerek személyisége.)

" az én anyukám mindig kitüntetett helyet foglalt el az életemben, én nem tudok elképzelni boldog életet egy hozzá hasonló figura nélkül, és mivel így van, nem tudok támogatni egy anya nélküli családmodellt."

Tehát a saját tapasztalatodat, élményeidet vetíted a világra.

Én nem tudom elképzelni, hogy nőként ne nőt szeressek. Vetítsem rá ezt a világra?

Az valós dolgot tükrözne vagy csak én benyomásomat?

És Nyugaton továbbra is egészséges lelkű gyerekeket nevelnek azonos nemű párok, de ezzel továbbra se foglalkozzunk.

Én nőként férfit szeretek, ezzel együtt semmi kivetnivalót nem találok abban, hogy te meg nőként nőt. Ugyanakkor nekem van egy véleményem az anyaszerepről, neked talán más, ezért belekötsz. Akkor melyikünk a kevésbé toleráns?

És igen, tudod az emberek így működnek: a saját tapasztalataik, élményeik alapján ítélik meg a világot, kivéve azok, akik tapasztalat híján állítják, hogy ők mindent tudnak róla. (PL. azok, akik a nyugaton nevelt gyerekekre mutogatnak, miközben nagyon valószínű, hogy nem ismernek minden nyugati, meleg pár által nevelt gyereket, de még csak a többségüket sem.)