Miért nem társalognak velem az anyukák?
Nem rég költöztünk fel Pestre, de pár anyukákkal tartottam a kapcsolatot. Örökké vándorolnak a pici ugyanannyi idős babájukkal mint én játszótérről játszótérre.
Valakinek szimpatikus vagyok, de az én számomat nem kérik el. Miért? Pedig én olyan kedves meg nyitott vagyok mindenre, vagy Pesten ez a divat? Akkor egy másik helyre már járok folyamatosan 2-3 hónapja, többen összeállnak de úgy akit már ismerek máshonnan az nem jön oda hozzám. Vagy látják, hogy mindig a játszótéren egyedül vagyok a kisfiammal és azért nem jönnek oda hozzám. Ez számít, hogy kinek mennyi társalgoja van?
Számít hogy legyen akivel beszélni tudjak több emberrel ezt ki figyelik a játszótéren, mindig nem mehetek oda nem csinálhatok hülyét magamból. Mindig én menjek oda anyukákhoz, hozzám meg senki se jön akivel már beszélgettem. Mit kellene tennem? Segítsetek kérlek.
( meg egy másik észrevétel: mindig mindenhol köszönök ahová már többször megyek, mindig majdnem ugyanazok az anyukák vannak ott. Ha pedig fordított helyzet akkor meg nekem senki nem nagyon köszön) Az miért van?
Figyelj, két éve költöztem fel Pestre, egyetlenegy kisbabás ismerősöm sincs. A tanácsadóban szoktam látni más kisbabás anyukát, ott váltunk pár szót, de ennyi, itt megállunk, pedig hidd el, nem vagyok magambaforduló típus.
Beszélgetünk? :)
Én ugyan nem pesti vagyok, de nekem sem kérik el a számomat anyukák, és én sem az övéket. Ezek "kényszerismerettségek" , helyén kell kezelni őket.
Sok játszótéri ismerősöm van, beszélgetunk is, de nem szervezünk együtt programokat. Akivel épp találkozunk, azzal bandázunk.
Nekem ez így jó, nem akarok új barátnőket.
Mit vársz pesttől??
Ez nem vidék mindenki kedvesen kősszön a másiknak még ha nem is ismeri!
5-ös. Mi vidékről költöztünk Bp-re.
Vidéken SENKI nem köszönt a jáccón, Bp-n viszont MINDIG.
Egyébként Bp-n sokkal normálisabbak az emberek.
Amúgy meg nem tudom, nálunk egyik játszón sem divat a telószám elkérés és a csoportosulás. Padon egymás mellett v homokozónál, stb van beszélgetés, de így ennyi, nincs különösebb bandázás.
Szia. Én nem igazán értem a problémát. Biztos velem van a baj, de nem keresek barátokat a játszótéren. Beszélgetek, ha odajön valaki, de ezek csak alkalomszerű ismeretségek, nem tulajdonítok nekik jelentőséget. A környékünkön nagyon sok kisgyerekes él, de nem kéregetjük el egymás telefonszámát. Összefutunk, váltunk pár szót, és ennyi.
A legjobb barátnőmet ugyan játszón ismertem meg, de vele a beszélgetés kezdetétől egy hullámhosszon vagyunk. Szerintem ez ritka.
Ne görcsölj, majd alakul.
Budapesti vagyok.
Elég nehéz utólag becsatlakozni valahova, ahol már többen ismerik egymást. Vidéken lakom, itt a játszón a többség köszön, van, aki nem. Attól is függ, melyik játszótérre megyünk. Hozzánk közel egy nagyon pici van, adja magát a helyzet, hogy beszélgetünk (legtöbbször). De van hatalmas játszó is, ott nem is köszönünk, olyan messze vannak egymástól az emberek, és olyan sokan vannak.
Akikkel telefonszámot is váltottunk, azokat nem játszóról ismerem, hanem ringatóról, baba-mama körről.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!