Akiknek nagyon nehéz volt a kisbabájukkal (rossz alvó vagy sirós baba stb. ), megosztanátok velem?

Nekem a fiam onnantól kezdve üvöltött, hogy hazajöttünk a korházból, és kb 8 hónapos korában hagyta abba. Na jó, volt olyan, hogy megszünt egy- két órára a sírás, de ritkán. A gyerekorvos is csodálkozott, de nem talált semmi okot az ordítására. Annyit állapított meg, hogy hasfájós, és borzasztó ez a kiabálás. .-(

Napközben nem aludt csak 2x 15 percet, azt is a kezemben, nem lehetett letenni. Tanácsolták, hogy hagyjam sírni, ne vegyem fel. Hagytam 2 órát a kiságyban, lila volt már a feje, aztán elaludt 10 percre, aztán folytatta. Később vettem egy rugalmas hordozókendőt, és abba aludt a hátamon.

Folyton azon tépelődtem, hogy biztosan rossz anya vagyok, hogy nekem ennyit sír a gyerekem.

Ma már 5 éves. 1 évesen teljesen megváltozott, és azt mondom, hogy ha választani lehetne, inkább végigcsinálnám még egyszer ezt a küzdelmes időszakot, ha ez az ára annak hogy ilyen okos,szófogadó, intellektuális gyerekem legyen. :-)

A második gyermekem pont az ellentettje. Minta gyerek volt egy éves koráig. Evett aludt játszott, ahogy azt az ember elképzeli, mikor az első babáját várja. :-)Onnantól kezdve viszont ő is megváltozott, csak ő egy igazi kisördög lett. :-) Nagyon szófogadatlan, és nem is olyan megbízható mint az első volt.

Próbálj megnyugodni, mindig egyre könnyebb lesz vele. Kösd le a figyelmét, és szeretgesd amennyit csak teheted, hidd el megnyugszik majd ő is. :-)

Jó babázást!

adsz nekei valami hasfájás ellenit?

az én babám is nyűgös, és nincs el magával, ha nincs minden rendben.

rájöttem akkor lesz sírás, ha vagy éhes, vagy tele van széllel, vagy a pelus, amikor nincs semmi, el van.