Hogy dolgozzátok fel a stresszt anyukák?
Hét elején közölték a férjemmel, hogy megszűnik a munkahelye. (ha szerencséje lesz, akkor csak áthelyezik). 35 és 38 évesek vagyunk, van egy egy éves fiúnk. Azért vártunk vele eddig, hogy meglegyen a lakásunk, autónk, berendeztük, kicsit utazgattunk, éltünk, és úgy éreztük, jöhet a baba.
Én még tíz hónapig gyed-en leszek, de az én munkahelyem is megszűnőben van. Igaz, van tartalékunk, de hitelünk is (igaz, nem sok, havi 30 ezer). A számláinkat biztosan fogjuk tudni fizetni jó darabig.
De engem a jövő nagyon aggaszt. Már most a sírás kerülget. Persze, fel fogom dolgozni, és biztos meglesz a megoldás, csak most meg vagyok ijedve. Soha, egyetlen napig sem voltunk munka nélkül egyikünk sem. Nagyon új ez a helyzet.
Emiatt a kisfiammal is elég rosszkedvű és türelmetlen vagyok. Voltatok már így ti is? Hogy lehet ellene védekezni? (már az is jólesett, hogy leírhattam).
válasza:Köszönöm hogy írtál. Úgy látszik, mi eddig "burokban" éltünk, elkerült minket minden rossz. Tudom, hogy ennél százszor nagyobb "tragédiák" (sőt, igazi tragédiák) vannak, de hát ugye ez most minket ért, és nekem speciel most ez a legnagyobb gondom-bajom. Mondom, egyelőre nincs gond, tíz hónapig még a maximális gyed-et kapom. Tartalékunk is van kb. egy évre elegendő, na de az ilyenkor szokott a leghamarabb "elfogyni", ha baj van.
Azt hiszem, májusban beiratom a bölcsibe a kisfiamat, és szeptembertől viszem is, feltéve ha felveszik. Gyes mellett már tudnék dolgozni, van is egy (elég határozatlan) ajánlatom, majd rákérdezek. Köszi még egyszer.
válasza:Szia!
Én egyedül nevelem a kislányom, közben levelezőn suliba járok és munka keresésben vagyok.Nekem is vannk időnként nagyon rossz napjaim, és néha úgy vagyok, hogy csak sírnék, met olyan nehéz minden, anyagilag és érzelmileg.
Lehet hülyeség depéldául a Magne B6 engem lenyugtat, azt ajánlotta dokim stresszellen.
De amúgy ha ránézek a kislányomra, vagy csak játszunk és Ő rám mosolyog, hirtelen minden bajomat elfelejtem, persze ez nem megoldás, de az aktuális rossz érzések elmúlnak bennem.
Amúgy 23 éves vagyok :)
Köszönöm hogy írtál. :) Látod, ezért nem vállaltunk fiatalon babát, pedig nyugodtan megtehettük volna, mert egyik korszakban sem könnyű megemészteni, ha valami baj történik.. Ezt mostmár felfogtam így 35 évesen.
Sok sikert és kitartást kívánok Nektek is, és sok örömet a kislányodban! :)
válasza:Szia!
Mi is sokáig vártunk a babára, szintén azért mint Ti.Hogy mindenünk meglegyen.Én 34, a férjem 35 éves.Most tudtuk meg, hogy a férjemnek kb egy évig még lesz állása.Talán.Az enyém pedig bizonytalan, mert lehet, hogy megszűnik a suli, ahol tanítottam.Én is beíratom májusban a gyereket bölcsibe, és nekilátok az álláskeresésnek.Mire találok valamit, az min. fél év lesz.Még az a szerencse, hogy van pénzügyi diplomám, és nyelvtudásom.
Szóval úgy állunk, mint Ti.Én is nagyon depis vagyok ettől.Ne aggódj, majd csak lesz valahogy!
Köszönöm aranyos vagy. :) Ma egész délután azzal nyugtattam magam, hogy ok, ok, hisz még nem vagyunk "öregek", itt a gyerek és egészségesek vagyunk, majdcsak lesz valami. Csakhát én se szeretem a bizonytalanságot. :( Hiába van diplomám és nyelvvizsgám, a kicsi gyerek hátrányt fog jelenteni mindenütt :(( Tegnap meg azon bosszantottam magam egész nap, hogyha ezt előre tudtam volna, akkor szülhettem volna tíz évvel ezelőtt (mikor még lakásunk se volt csak egy kispolskink...) és akkor legalább fiatal anyuka lehettem volna..
Na mindegy.. lényeg hogy tényleg itt vannak a tündérbabák, egészségesek, aztán majd lesz valahogy :) Jó babázást és BOLDOG JÖVŐT mindenkinek! :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!