Anyukák, nektek "mitől, hogyan" van mindennapra megfelelő energiátok gyermeke (i) tekhez?
Kissé el/kifáradtam. A mindennapos monoton robotolás, hol főzni, hol vasalni, hol takarítani, játszani mindennap a gyerekkel, levegőztetni is....alig bírom már energiával.Férjemen kívül más segítségem nincs, de ő is csak java többségében hétvégén ér jobban rá. Félre ne értsetek nem panaszkodni akarok, csak ti ezeket hogy bírjátok mind megoldani, energiával, nem idővel? Nyílván beosztva, mert én is egyik nap ezt, másik nap azt csinálom, de nem tudok már mindent akkor elvégezni, amikor alszik a gyerek (már csak 1x egy nap). Reggel korán kel,de még éjszakázni is kell vele, így nem bírok még előtte felkelni házimunkázni, estére meg hulla vagyok. Főzni/takarítani már megoldom mellette is.Már elkezdtem vitamint, magnéziumot is szedni.
Valami más ötletetek? Biztos vagytok még rajtam kívül is ilyen "kis energiájú" emberek?
Hűha... hááát... igy olvasva a kommenteket, lehet, hogy le leszek pontozva amiért ilyen lusta dög vagyok, de én bizony, ha a baba pihen, akkor én is pihenek. Ez nálam alapszabály, különben nem birnám... igy viszont én tökéletesen elvagyok, egyáltalán nem érzem magam kikészültnek. Reggel mosogatással, porszivózással inditunk, aztán csinálom amit legfontosabbnak látok a házban, minden nap egy kicsit és igy azért valamennyire szinten lehet tartani a lakás állapotát.
Szóval a délelőtt a házimunkázós, az este meg a gyerek után elpakolás ideje, de az megvan amig apa fürdet, vagy apa elpakol amig én altatok...
De ahhoz, hogy amig alszik én is pihenjek ahhoz ragaszkodom, ez nekem kell ahhoz, hogy vidám és jó anya tudjak lenni a maradék időben... akkor inkább fusson a ház... (de nem fut szerencsére :) )
15ös vagyok.
EZ nem tanács, mert egyáltalán nem állitom, hogy követendő példa lenne, sőt... Én már hónapok óta átszoktam arra, hogy az első ébredésénél átmegyek mellé és együtt alszom vele a szobájában egy kényelmes heverőn. Mivel az ágyunkba szoktatni nem akarom, a sirva hagyásnak nem vagyok hive és az éjszakázásokat nem birtam, igy ez lett a megoldás. Teljesen kipihenten ébredünk mindketten... Néha átkozom magam, hogy hozzászoktattam, mert szerintem már csak azért kel éjfélkor, hogy odahivjon, mert neki onnantól kellek... amikor viszont hajnalok hajnalán hallom a szomszédból az ugyanilyen korú babát fél órákat orditani, meg a szüleit énekelgetni, akkor meg áldom az eget, hogy igy csinálom... Szóval semmi sem fekete a fehér, aki kialussza magát (mint én), annak vannak más problémái. :)
Végig kell gondolni mik a fontossági sorrendek, hol tudsz engedni, hogy jobb legyen. Nekem az alvás egyértelműen a döntő abban, hogy hogy érzem magam, úgyhogy én itt voltam kénytelen engedni az elveimből... igaziból imádok vele együtt aludni... de azért örülnék, ha nem igy lenne...
Egyébként egy takaritónőn nem gondolkodtál? Nekünk nincs, szükségét sem érzem, de neked lehet, hogy segitene.. és akkor tudnál pihenni amig a baba alszik.
Bocsi, hogy hosszú lett és, hogy rossz a hosszú i betűm... :):)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!