Ti mennyire nevelitek a gyereket a nemi szerepek szerint, vagy mennyire tudatosítjátok benne azokat?

Amiket leírtál az első bekezdésben szerintem eléggé idejét múlt megállapítások. Manapság a többség már nem így gondolkodik. Vagy te sok ilyen kijelentéssel találkozol a környezetedben?

Én nem emlékszem rá, hogy tudatosan történt volna ilyen "nemi szerep szerinti nevelés". Nálunk a lányok is autózhattak, kedvencük a legó volt. :) Azért vannak határok, pl. szomszéd kisfiúnak kilakozták a körmét és úgy ment oviba. Nem mondom, hogy nem festeném be az egyik körmét, hogy lássa, hogy milyen, ha érdekli. De nem járatnám úgy az oviba. De nyilván egy felnőtt férfin is furának találnám a lakozott körmöt, ha pl. munka kapcsán kezet fognék vele :)

Én közgázra jártam, úgyhogy nekem nem fura, hogy egy nő közgazdász, sőt, több lány volt a csoportban, mint fiú :) Főzés szerintem eléggé férfias dolog, főleg ha a szakmát nézzük. A mesterfodrászok között is sok-sok férfi van. És normális társak megosztják a házimunkát, ha mindkettejüknek van munkahelye és kb. ugyanannyit dolgoznak.

én a kétévesemet már most arra tanítom, hogy a lányokat előre kell engedni, pl a liftnél. a játszótéren farkastörvények vannak, ott az csúszik le előszor a csúzdán, aki hamarabb odaért :) de szoktam neki mondani, hogy most udvariasságból átengedjük a pl. hintát a kislánynak,mi addig keresünk más játékot... nem ellenkezik, nagyon lovagias!

néhány hónappal ezelőtt egy gyerekfoglalkozáson az egyik kislányon pelust kellett cserélni (pont mellettünk), ami nagyon érdekelte volna a fiamat. de én mondtam, hogy azért szemérem is van a világon, menjünk kicsit távolabb.az ott lévő pszichológusnő ezt meghallotta és meg is jegyezte, hogy nem sok szülő figyel oda ilyen apróságoknak tűnő dolgokra.

egyébként a fiam le se tagadhatná az y kromoszómát, de azért el-eljátszik a kislányos dolgokkal is, és tudja, hogy a mi az, hogy rózsaszín.

mivel imádja a porszívót, a házimunkába is besegít! :)

Én hiába mondok a gyereknek bármit ha hallja másoktól a hülyeséget:) Amin én mostanában fennakadok: lányom 1 éves és ha véletlen van rajta valami világoskék, egyből megkérdezik, hogy fiú-e. (Azért adok rá kéket is, mert jól áll neki, gyönyörű nagy kék szemei vannak.)

Múltkor ami rajta volt: fehér póló,világoskék rövidnaci, fehér FODROS zokni és RÓSZASZÍN pillangós szandi.(Ráadásul a babakocsiban rózsaszín tündérke mellé felakasztva.) Erre kijelenti egy idegen: Fiú létére milyen lányos arca van. No comment.... Meg se kérdezte h mi a neve vagy milyen nemű csak így benyögi. Már sajnálom hogy nem azt válaszoltam: Magának is! (idősebb nő volt).

Csak kicsit nevelem ezek szerint.

Lányom van, megcsinálom a haját, adok rá szoknyát, vannak "ékszerei" és babái. De szoktunk legózni, kocsizni, focizni is.

A háztartási munkákat együtt csináljuk, de látja hogy az apja is csinálja, szóval nem úgy azonosítja hogy az a nők dolga.

Öltöztetés terén inkább a kényelem dönt, mint a színek, meg a fodrok. (Sajnos van, hogy a fiúosztályon sajnálkozok, pl mikor vastag nadrágot akartam venni a lányomnak de a kislány osztályon csak cicanadrágok vannak (Angliában!) és most nyáron is miniszoknyák voltak! de rövidnadrág nem-másfél éves korosztáyról beszélünk. az eszem megállt.)

A játszótéren feszt kisfiúnak nézik mert nem vagyok hajlandó fodros bodros tündibündi ruhában kivinni, amiben nem is tudna kényelmesen játszani. Mostanában belerakok egy kis rózsaszín csatot a hajában, de egy is néha "little boy"-ozzák.

Játékokban: van kisautója is, babája is, építőkockája, versenyautója, de kis konyha is.

Ha sír ösztönösen mondom hogy katona dolog:D