Hogy érjem el, hogy sétáláskor fogja a kezem?

Szerintem nagyon-nagyon ritka, hogy ilyen pici korban még a gyerek fogja bárki kezét is sétálás közben, az az általános, hogy ilyenkor a gyerekek járják a maguk útját és nem szeretik, ha abban korlátozva vannak.:)

A fiam is ilyen volt.

Aztán később, mikor okosabb lett, akkor már nem volt téma. 3 és fél éves most és olyan gyönyörűen mondás nélkül fogja a kezemet, ha megyünk valahová, pedig 1 és 2 éves körül könyöröghettem neki, hogy fogja meg, akkor sem fogta volna meg.:)

Szóval nyugi, ezt sehogy nem fogod elérni, ha ő nem akarja. Majd kinövi ezt is.:)

Persze, ha valóban olyan forgalmas helyen vagytok, akkor a hiszti ellenére is fogd a kezét szorosan, mert inkább a hiszti, mint egy nagy baj, de ha biztonságosak a körülmények, akkor legyél a nyomába, de nem kell ezt erőltetni.

úgy van ahogy az első írja,egyrészt ez életkori sajátosság másrészt meg sok magyarázással,tanítással meg fogja tanulni idővel!ha meg tényleg nagyon elszalad vagy hisztizik akkor be a babakocsiba,hidd el 1-2 eset után megtanulja!Én ilyenkor már hiperkönnyű esernyőbabakocsit használtam így megtudtam csinálni azt hogy egyik kezemmel toltam a babakocsit,másik kezemmel fogtam az ő kezét!

Viszont ha elértek olyan helyre ahol nincs forgalom pl egy park akkor engedd szabadjára had menjen,had fedezze fel a fűszálakat,bogarakat,bokrokat illetve had fusson kedvére!Illetve csinálj olyan programokat amikor tényleg csak a séta van és megállhat minden kavicsnál,fűszálnál és nem a mindent egy délelött elintézős idő van amikor ezer helyre kéne rohannod gyerekkel és türelmetlenkedsz vel hogy gyerünk már!

Amikor csak lehetőség van rá, sétáljon egyedül. Te meg sétálsz mellette/mögötte, hogy közbe tudj avatkozni, ha szükséges.

Ha forgalmas helyen mentek, megoldás lehet, hogy ha nem fogja meg a kezedet, beteszed a babakocsiba, úgy tolod egy kicsit, aztán megint megpróbálod. Közben mondd Neki, hogy akkor sétálhat csak, ha fogja a kezedet.

Az én gyerekeim is így kezdtek el sétálni, most a legkisebb 16 hónapos, ő is elmenne a világ végére is egyedül egy kutya után. Hagyom, hogy menjen egyedül, ahol csak lehet. Ha például úttesten megyünk át, azt mondom: "úttesten kézenfogva megyünk át", és megfogom a kezét, ha akarja, ha nem - általában sír amíg át nem érünk, és el nem engedem. A nővéreivel is így volt, aztán egyszer csak megszokták, és már ők is mondták, hogy "kézenfogva megyünk át az úttesten".