16 hónapos kisfiammal lehetetlen az utcán sétálni, arra szalad amerre ő akar, és soha nem hajlandó megfogni a kezem?

Nekem másfél éves a kisfiam soha nem próbáltam még vele utcán sétálni pont ezért,( max játszótéren vagy téren ahol biztonságos) mert megy amerre lát. Szerintem még nagyon kicsik ehhez.

Én ezt úgy oldottam meg, hogy hagytam szaladni, de ha például úttesten mentünk át, akkor megfogtam a kezét, ha üvöltött végig az úttesten, akkor is. Aztán mikor nagyobbak lettek (2 év körül), akkor még azt vezettem be, hogyha azt mondom, hogy "állj meg" és nem fogad szót, akkor is egy darabon kézen fogva kell jönni. Most 4 és 2,5 a két nagyobb, és bárhova el lehet velük menni gyalog.

Szia! Hasonló cipőben járok én is a 16 hónaposommal :-) nem egyszerű,az biztos. Mi gyalog maximum a boltba megyünk (nekem 10 perc oda-vissza,vele fél óra csak oda),minden levélnél,bokornál,kapunál meg kell állni,ha meg még vonat is jön,akkor aztán ajjajj... Fogom a kezét,de sokszor kirántja a kezemből magát és megy,amerre gondolja. Ilyenkor megfogom megint és elmagyarázom,hogy nem szabad odamenni,jönnek az autók,anya kezét fogni kell. Általában bejön (egy ideig szót fogad),de nagyon sokszor kicsapja a hisztit és leül,visít. Ezért inkább parkban szoktunk sétálni,van játszótér,nagy füves terület és gyönyörű kilátás a városra (ez csak nekem élmény egyelőre :-)). Ott aztán szaladhat,mehet,ahova szeretne,nem kell félteni. Próbáljátok ki Ti is,biztos tetszeni fog a picúrnak.

Én úgy tanítottam, hogy jöjjön arra, amerre szeretném, hogy elindultam. Olyan helyen vettem ki a babakocsiból, ahol biztonságban volt, tehát nem jár autó, nem tud kiszaladni sehova, nincs lépcső, stb., tehát ahol azért van tér, hogy jöjjön, menjen, de jól be is látom a területet (pl. hogy egy biciklis se tűnhessen fel hirtelen egyik utcasarkon sem). Ez általában a lakótelep belső parkjában volt. Persze ő is ment mindenfele. :) Aztán elindultam és szóltam, hogy jöjjön. Én lassan haladtam, hogy utolérjen. Ha nem indult, akkor elköszöntem, hogy "Szia, én megyek!". Egy idő után mindig szaladt utánam. :) Nyilván hagyni kell őket, hogy kiéljék a szabadságukat, mert ilyenkor minden érdekes. Tudom, hogy az első fiammal a 10 percre lévő boltba is fél óra volt, mire eljutottunk. De szépen lassan hozzászokott, hogy van amikor mehetünk arra, amerre ő akar és van, amikor menni, sietni kell. Persze még 2 évesen is gyakran használtuk a babakocsit, úgyhogy emiatt ne érezd magad rosszul, szerintem nagyon sokan babakocsiznak ennyi idősen, nem is értem miért cseszegtetnek ezzel. Amúgy ez is egy folyamat, mire megtanulják, hogy melletted menjen. Azért nem fogja meg a kezedet sem. Ez egy ilyen időszak, majd elmúlik. Most minden érdekes, új, hiszen közelebbről tudja megvizsgálni a természetet, a dolgokat. Nálunk volt olyan időszak, amikor csak lépcsőzött. Az összes lépcsőház összes lépcsőjét bejártuk, akkor nem érdekelték se a fák, se a fű, se a kutyák, semmi, semmi, csak a lépcsőzés. :D Most a kisebbet sajna ritkábban vettem ki a babakocsiból, mivel mindig rohanunk valahová. Ő most 16 hónapos lesz és bizony mi is ott tartunk még, hogy nem jön utánam, mi is most tanuljuk ezt. Egyébként a kezed is meg fogja fogni, csak még idő kell. Lesz olyan, hogy el sem akarja majd engedni! :)

Én vetem babapórázt, mert azt vettem észre, hogy azért nem volt hajlandó megfogni a kezem mert kiment a vér a kezéből és kényelmetlen volt neki. Ahogy ráadtam a babapórázt megszűnt minden baj. Amikor útesten mentünk át akkor meg mindig kézen fogva megyünk át. Csak addig használtam a babapórázt amíg meg nem tanulta a játékszabályokat, és engedékeny anyuka vagyok, de van amit be kell tartani és ezt ö megtanulta szépen.