Mindenkinél akkor jön a védőnő, amikor akar?

Mindig szólt előre, volt, amikor aznap reggel 8-kor, hogy 10 körül jönne, volt, hogy tanácsadáson beszéltük meg, mikor szeretne jönni.

Eddig kétszer próbálkozott, de nem sikerült neki, mert észre se vettem, hogy itt járt. (Nem jó a csengőnk, de nem csinálok belőle problémát, mert nem nagyon szoktam váratlan látogatókat fogadni és eddig mindig mindenki idecsörgött, ha jönni akart, mert abszolút nem volt biztos, hogy itthon talál.) Amúgy rám csöröghetett volna, tudja a számom, de azt mondta, nem akart zavarni. Mindegy, mondtam neki, csörgessen meg nyugodtan telefonon. Így harmadjára már ideszólt és meglepetésemre nem a kapuban állt, hanem előre megkérdezte, itthon vagyok-e. Jó lenne, ha ez így maradna, mert lassan már gyomorfekélyt kapok attól, hogy minden napom azzal kezdődik, hogy glédába vágom a házat, hátha betoppan. Oké, nem baj, ha kicsit rendre szoktat, mert amúgy a rengeteg munka és tanulás mellett megszoktam a rendetlenséget, de ez nekem már olyan szinten nyomasztó, hogy attól tartok, ha bejelentés nélkül fog idemászkálni, az idegtől elapad a tejem. Az is szörnyen idegesít, hogy bele akarnak szólni, hogyan tartsam a kutyáimat. Eddig is bejöhettek a házba és eztán is be fognak, de magamtól is van annyi eszem, hogy mióta tervbe vettük a gyereket (4 éve), nem minden helységbe engedjük be őket, főleg nem a leendő gyerekszobába. Na, első látogatása alkalmával rá is kérdezett, hogy de ugye a gyerek el lesz szeparálva a kutyáktól. Megnyugtattam, hogy igen, nem mehetnek be a gyerekszobába. Na, erre nagyot nyelt, mert végül is azt válaszoltam, ami megfelelő, de láttam, hogy lenyeli a gondolatait, pl. hogy jobb lenne, ha be se jöhetnének, vagy inkább menhelyre dugnám őket. Na azt várhatja:) Szerencsére azért ő olyan típusúnak tűnik, aki nem akar tolakodó lenni, még akkor se, ha meg van a véleménye. A babakuckót is csak azután nézte meg, hogy felajánlottam neki, hogy megmutatom, az emeletre fel se jött. Amúgy nagyon tetszett neki. Összességében nincs bajom vele, csak a munkáját végzi és azt gondolom, hogy ha mindig bejelentésre érkezik, valóban nem láthat meg olyan problémákat, amiket pedig fontos lenne esetleg. Szóval megértem őket. De azt akkor se tűröm el, hogy a kutyáimmal kapcsolatban beleszóljon dolgokba. Ismerem őket, tisztában vagyok vele, hogy óvatosnak kell lennem, de semmi szükségem rá, hogy vadidegenek megszabják, mit műveljek a családtagjaimmal. Így is sík ideg vagyok, hogy ha megszületik a baba, hogyan fogják fogadni. Nem kell még külön idegesíteni.